A sydneyi egyetem kutatója, Rick Shine professzor és korábbi tanítványa, Dr. Daniel Warner jelentése szerint, azon hőmérsékleti érték, melyen egy hüllő tojásai inkubálódnak, nemcsak a nemet határozza meg, hanem optimalizálja is az utódok számát a jövőbeli generációkban.

Az eredmények az első, "egyértelmű" demonstrációi lehetnek annak, hogy az inkubációs hőmérsékletek befolyásolják a hímek és nőstények szaporodási sikerét. Az emlősöknél és madaraknál a nemet a megtermékenyítéskor a genotípus határozza meg, mely durván egyenlő számú hímet és nőstényt eredményez.

Azonban számos hüllőnél és néhány halnál, a nemet a pete vagy tojás lerakása után a környezet határozza meg, azon belül is a hőmérséklet. Shine elmondta, a hüllők néhány fajánál bizonyos hőmérsékleten vagy csak nőstények, vagy csak hímek születnek. 30 évvel ezelőtt, Ric Charnov amerikai biológus professzor - aki jelenleg az új-mexikói egyetem oktatója - és Jim Bull professzor - a texasi egyetem tanára - azt állította, hogy a "környezeti nem-meghatározás" nem csak a természet vicces megnyilvánulása.

A kutatók úgy hitték, hogy az egy bizonyos hőmérsékleti értéken inkubálódó hímek vagy nőstények evolúciós előnnyel bírnak, azaz, optimális számú utódjaik lehetnek. Ezen elmélet bizonyítása azonban már más kérdés volt, és azóta is az evolúciós biológusok szent grálja. Shine elmondta, az elmélet bizonyításának egyik kihívása olyan faj felkutatása volt, melynek élettartama elég rövid ahhoz, hogy praktikusan annak élete során mérhessék fel összes utódjának számát. A legtöbb, környezet általi nem-meghatározáson átesett faj élettartama több mint 60 év, és ivarérett koruk is később következik be.

Ám Shine szerint, a rövid életű, Jacky agáma - Amphibolurus muricatus -, mely igen elterjedt Ausztrália keleti partjai mentén, segített legyőzni ezen kihívást. A hüllő egy éven belül már költ, és nem él tovább négy évnél. A másik, kísérleti kihívást az jelentette, hogy mesterségesen "rossz" nemet hozzanak létre az adott hőmérsékleten. Shine elmondta, a nőstény agámák alacsony - 23-26 - és magas - 30-33 - fokon születnek, míg a hímek a köztes hőmérsékleteken. A kutatók hormonálisan manipulálták a tojásokat, hogy olyan hőmérsékleten szülessenek hímek és nőstények, melyeken egyébként nem szoktak.

A kutató szerint, a hormonális manipulációnak nem volt hatása az egyes utódok egészségére és túlélésre. Ám a természetes módon született hímek ötször-tízszer jobbak voltak a szaporodásban és az utódok létrehozásában, míg a szintén természetes módon született nőstények négyszer-ötször több utódot hoztak világra.

"Az egyes nemek ezen reprodukciós sikerét az inkubációs hőmérséklet optimalizálta, mely a természetben úgy hozza létre az adott nemet, ahogyan azt a Charnov-Bull-modell előre vetítette" - mondják a kutatók. Shine-t meglepte, mennyire jól illeszkednek adataik a modellhez. Bulltól gratuláló levelet is kapott a teória bizonyítására.