Szabó Máté hivatalból folytatott vizsgálatot a 2006 szeptember-októberi közterületi rendezvényekkel kapcsolatos, az NBH által kiadott közleménnyel összefüggésben, amelyben arra hívta fel az állampolgárok figyelmét, hogy a tömegzavargásokban való passzív részvétel is minősülhet bűncselekmény-elkövetési magatartásnak.
A biztos megállapította, hogy nem az NBH, hanem bűncselekmény elkövetése esetén a bíróságok, szabálysértés megvalósulása esetén pedig a szabálysértési hatóságok feladata a demonstrációkon részt vevők magatartásának megítélése.
Szabó Máté szerint a közlemény a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak sem felelt meg, annak kiadására az NBH nem volt jogosult. A közleményhez így jogi hatás nem fűződhetett, de alkalmas volt az állampolgárok megtévesztésére. Az NBH törvényben meghatározott feladat- és hatáskörét azzal is túllépte, hogy bűnmegelőzési feladatot vállalt magára - hangsúlyozza a dokumentum.
Az NBH-t felügyelő tárca nélküli minisztertől kapott tájékoztatás és az NBH főigazgatójával folytatott személyes megbeszélés arról is meggyőzte az országgyűlési biztost, hogy az NBH-nak 2006 októberében nem volt tudomása olyan terrorveszélyről, provokációról vagy más hasonló körülményről, amely "okot adhatott volna a lakosság irányában bármilyen fellépésre" - ismerteti a közlemény.
Vizsgálati megállapításai alapján a biztos felkérte a miniszterelnököt, hogy a minisztériumok alárendelt szervei a jövőben ne adjanak ki a jogalkotási törvény garanciális szabályainak meg nem felelő jogi iránymutatást tartalmazó közleményt, útmutatót, állásfoglalást, s egyéb informális jogértelmezést.
Az ombudsman a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől azt kérte, hogy a jövőben az NBH ne lépje túl hatáskörét, és intézkedéseit mindig a feladat- és hatáskörét meghatározó törvény keretei között, a szükségesség és arányosság elve betartásával tegye meg. Az NBH főigazgatójánál azt kezdeményezte, hogy a jelentést ismertesse az irányítása alá tartozó személyi állománnyal, és hívja fel figyelmüket a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásság jövőbeni elkerülésére - zárul Szabó Máté közleménye.
Az NBH 2006 októberében azt közölte honlapján: "Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben történt demonstrációk - tekintet nélkül azok jogszerű voltára - jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények - akár a fent említett bűncselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, melyben a részvevők - tekintet nélkül eredeti szándékukra - akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak. A bírói gyakorlat szerint ugyanis aki jelen van egy bűncselekmény elkövetésénél, és jelenléte szándékerősítő hatással lehet a bűncselekmény elkövetőjére, pszichikai bűnsegédként maga is a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Ezért a tömegzavargásokban való passzív részvétel is elkövetési magatartásnak minősül. A jelzett bűncselekményi kör ezen felül az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges, hogy az alkotmányos rend, vagy annak intézményei ténylegesen veszélybe kerüljenek vagy sérelmet szenvedjenek."
Tavaly október 9-én a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája az MTI-vel - egy napilap cikke kapcsán - azt közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti.
A Nemzetbiztonsági Hivatal közleményében - amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez - úgy fogalmaz: meglepőnek és sajnálatosnak tartják, hogy az országgyűlési biztos vizsgálatát az NBH jelenlegi főigazgatója, a hivatalt irányító miniszter által felajánlott további egyeztetés mellőzésével, a tények teljes körű feltárása és a felmerült alkotmányjogi ellenérvek mérlegelése nélkül zárta le.
A közleményben hozzáteszik: a biztosi jelentésre és az abban foglalt ajánlásokra az NBH és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a törvényes határidőn, 30 napon belül választ ad.
Mint írják: az ombudsmani vizsgálat tárgyává tett NBH-közleménnyel kapcsolatban nem lehet attól eltekinteni, hogy a 2006 őszi demonstrációk időszakában olyan összeütközésekre került sor, amelyek azzal fenyegettek, hogy a helyzet kontrollálhatatlanná válik.
"Az NBH akkori vezetése közleményével a lakosság figyelmét kívánta felhívni a jogellenes cselekményekben való részvétel esetleges konzekvenciáira." A hivatal célja ezzel a bűncselekmények elkövetésének megelőzése volt - mutatnak rá, hozzátéve, hogy az NBH ilyen jellegű tevékenysége szervesen összefügg a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott felderítési jogkörével bizonyos bűncselekmények vonatkozásában.
A bűnmegelőzési tevékenységet segítő eszközök alkalmazását a jogszabályok nem kizárólag a nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervek privilégiumaként határozzák meg - jegyzi meg közleményében a hivatal.
Hangsúlyozzák, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységüket az alkotmány és a törvényi előírások betartásával végzik, hozzáfűzve, a bűnmegelőzés az egész társadalom, így minden állampolgár és állami szerv közös ügye.
