Szili: a kultúra az igazság megnyilvánulása

A 2008-as esztendő a reneszánsz éve, a kulturális párbeszéd éve és a Biblia éve - emlékeztetett Szili Katalin, hangsúlyozva: ez "jó alkalom arra, hogy a magyar kultúrát megmutassuk a világnak".
"A globalizáció olyan kihívás, amelyben még fontosabb, hogy kultúránkat őrizzük, ápoljuk és adjuk tovább" - mondta.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a magyar kultúra ünnepének kapcsán a politikusok és az értelmiség felelősségéről szólt. "Mindig voltak, akik visszaadták a szellemi élet hitét, becsületét" - szögezte le.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a magyar nyelv fontosságát hangsúlyozva azt mondta: "a mában élő múlt jelenünket és jövőnket is meghatározza, egységes nemzeti öntudatnak ad helyet".

"A mai társadalom sokszor megbénítja a kultúrára szomjazó embereket. Ezért felelőssé tehetjük a politikát, de mindannyian felelősek vagyunk" - közölte, és úgy vélekedett: manapság gyakran nem a valódi értékek közel azonos megítélése, hanem az érdekek egybeesése irányítja a kultúrát.

Az MTA elnöke zárszavában azt kívánta, hogy "szülessen újjá, újuljon meg a magyar kultúra és tegye boldogabbá a társadalmat".

A rendezvényen Sebestyén Márta népdalénekes személyes élményeit elevenítette fel, és a kultúra hídépítő szerepét hangsúlyozta.

Kerényi József építész felszólalásában a kultúrát, "egy nép lelki atmoszféráját" úgy jellemezte, mint ami mindig új világot nyit, de nem rombolja le a régit. Kitért arra: jelenleg szándékot sem lát a budapesti belső kerületek építészeti örökségének megőrzésére, ezért javaslattal fordult Szili Katalin házelnökhöz és Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy a környezetvédelem mellett az építészet ügyét is vállalják fel.

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.