Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke köszöntőjében Szántay Csaba "hatalmas életpályájáról" beszélt.
Mint kiemelte, Szántay Csabát "mégsem a múlt", a számvetés, hanem a jövő érdekli, s kora ellenére fiatal, hiszen "akinek álmai vannak, az fiatalnak számít."
"Alapkutató, rengeteget publikált, ugyanakkor a gazdasággal való kapcsolatot is mindig fontosnak tartotta. Eredményessége, az iparral való együttműködése példaértékű" - mutatott rá az MTA elnöke.
Vizi E. Szilveszter ennek kapcsán megemlítette, hogy "amikor csapataink harcban álltak néhány miniszterrel, akik megkérdőjelezték az Akadémia és intézetei létét", a legnagyobb ütőkártya Szántay Csaba volt. Arra a miniszteriális felvetésre ugyanis, hogy az Akadémiának egyetlen szabadalma sincs, Szántay Csaba "végtelen listájával" válaszolt az MTA elnöke.
"Ha az akadémiai reformnak van igazi jövője és reménye, akkor az, hogy az MTA kutatógárdája valahogy mindig egy kicsit +Szántay-szerűen dolgozik+" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Greiner István, a kémiai tudományok kandidátusa szintén Szántay Csaba feltalálói tevékenységére, szabadalmainak hasznosulására helyezte méltatásában a hangsúlyt.
Mint elmondta, az akadémikusnak 1969 és 2007 között 253 szabadalmi bejelentése volt.
"Ez évente hatnál több szabadalom, ami rendkívüli eredménynek számít" - hangsúlyozta Greiner István, hozzátéve, hogy minden negyedik iparilag hasznosult.
Ismertetése szerint Szántay Csaba szabadalmi bejelentéseinek túlnyomó többsége, szám szerint 178, a Richter Gedeonhoz kötődik. Az akadémikus legnagyobb sikertörténete a Cavinton agyi értágító, amelynek ipari méretű szintézisét Szántay Csaba kutatásai tették lehetővé.
"A Cavinton jelentős gazdasági hasznot eredményezett a vállalatnak, s jelenleg is a Richter Gedeon első tíz készítménye között található" - emelte ki Greiner István.
"Munkásságára leginkább az jellemző, hogy a legnehezebb, a legkomplikáltabb alkaloidok szintézisét is meg tudta oldani, s ezzel vált világhírűvé. Iskolát teremtett, hogy a különböző kémiai vegyületeknek a felhasználása hogyan történhet meg a magyar gyógyszeriparban, amely immár hatodik évtizede számít az ő munkásságára" - mondta Vizi E. Szilveszter az MTI-nek.
Mint kifejtette, az agyi értágító, a Cavinton ipari szintézise mellett az akadémikus nevéhez fűződik egy nagyon erős fájdalomcsillapító, amelynek szerkezete hasonlít a nikotinhoz, s az agyban a nikotin-receptorokon keresztül hat.
"Ennek totálszintézisét Szántay Csaba fedezte fel és az egész világon az ő eljárása szerint állítják elő a vegyületet" - mondta Vizi E. Szilveszter, kiemelve az akadémikus szerepét tumorgátló vegyületek, valamint nőgyógyászati, s keringési betegségek kezelésére alkalmazott ergot-alkaloidok szintézisében.
Szántay Csaba 1950-től között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) szerves kémiai tanszék kutatója, majd tudományos munkatársa volt. 1965-66-ban a New York-i Egyetem oktatója, 1968-tól műegyetemi tanár, 1979-től 1997-es nyugalomba vonulásáig tanszékvezető.
1970-ben választotta az MTA levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává.
A Magyar Feltalálók Egyesületének elnöke, nemzetközi rangú orvosi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 340 közlemény szerzője, 253 szabadalom szerzője vagy társszerzője.
1975-ben Állami díjat, 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjat, 1999-ben pedig Széchenyi-díjat kapott számos összetett, gyógyszerként alkalmazásra került vegyület szintéziséért. 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.