Madarakról
A lakásban tartott dísz- és énekesmadarak némelyike, például a kanárik, már a tavasz beállta előtt felkészülnek az utódok életre segítésére. Fészket épít a tojó, s ha sikerül a pároztatás, akkor tojást rak, kotlik, majd költ is.
2008. január 23. szerda 09:44 - Hírextra
Megindult a költési szezon!
Sokan meglepődnek ezen a mondaton, ha a naptárra néznek, hiszen a tavasz beköszöntéig még két hónapot kell várnunk. A lakásban tartott madarak (például a kanárik) azonban éppen ebben az időszakban állnak neki a fészeképítésnek, a tojásrakásnak és a költésnek.
A hímeket a meleg lakásban kell teleltetni, hogy a szaporodási időszakban kellően "tüzesek" legyenek. Akkor érzik igazán jól magukat, ha megfelelő kondícióban vannak - ezt egész napos fütyörészésükkel jelzik is. A tojókat ezzel szemben lehet "hidegen" is teleltetni, azaz fűtetlen, de fagymentes helyen (télikertben) tartani, védetten a széltől, a hótól és az esőtől. Ha a tojókat már ősztől szoktatjuk a kinti, szabad tartáshoz, megfelelő minőségű és energiadús magkeverékkel tápláljuk őket, akkor a bőr alá zsírréteg épül be, amely megvédi őket a hidegtől.
Ha itt az ideje, akkor a tojókat hozzuk be a melegre, hogy akklimatizálódjanak. A szaporodási ösztön sokszor olyan erős, hogy még a hidegben tartott tojók is - ha elérkezettnek találják az időt a fészekrakáshoz - csőrükben a fészekanyaggal ugrálnak fel-alá. Ilyenkor fészek híján az etetőedényben is megkotlanak. Ha kész a fészek, jöhet a hím. Ő nem kell a fészeképítéshez, elég csak akkor betenni, ha már minden elkészült. Ezt nevezik "kézből pároztatásnak", azaz a tojónak nincs lehetősége választani a hímek közül, hanem azt "kapja", amit mi választunk neki. Ezzel nem is szokott gond lenni. Az esetleges kezdeti zsörtölődést követően a tojóban az ősi szaporodási ösztön elnyomja az agressziót, párosodik, tojást rak, és nekiáll a költésnek.
Madaraink akkor raknak kellő számú - 5-6 - tojást, és azok akkor lesznek "kötöttek" (termékenyek), ha a tojókat korábban kellőképpen felkészítettük a költésszezonra, azaz biztosítottuk a megfelelő nyomelem- és vitaminszükségletüket. Ennek hiányában kevés számú, terméketlen tojást kapunk, vagy ha termékeny is, félidőben befullad (a fiókák még a tojásban elhalnak), vagy ha kikelnek, satnyán fejlődnek, gyakran elhullanak.
A vitaminkiegészítést természetes formában (saláta, alma, tyúkhúr), vagy az eledelbe szórható por illetve folyadék formájában, az ivóvízbe adható vitaminkészítményekkel érhetjük el. A tojásos lágyeleséget a fiókák kelése előtt pár nappal célszerű először adni. Ez reszelt főtt tojásból, zsemlemorzsából, reszelt zellerből és sárgarépából álljon. Amit 2-3 nap alatt nem fogyasztottak el kedvenceink, azt ki kell dobni, mert a tojás könnyen és gyorsan romlik. A kereskedelemben kapható dobozos tojásos lágyeleség is.
A fiókák kitollasodása után a tojó gyakran újból a fészken ül, tojásokat rak és megkotlik. A fészeképítéshez sokszor a fiókák tollát használja fel. Ha nem vigyázunk, esetleg teljesen lecsupaszítják a fiókákat, ezért ha ezt a szándékát tapasztaljuk, akkor a kicsiket külön kalitkába kell tenni.
Bár nem kis feladat a csibék gondozása, és sok buktatót rejt magában, mégis érdemes megpróbálkozni vele, mert ha sikerül, nagy élményben lesz részünk.
Forrás: MTI