"Amikor a klímaváltozás megakadályozása céljából nekikezdünk az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének, egyúttal kezelnünk kell a jelenlegi klímaváltozással járó elkerülhetetlen egészségügyi kockázatokat is" - mutatott rá Tony McMichael ausztrál kutató, a British Medical Journal című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
"A klímaváltozás káros körülményei megmutatkoznak minden népességen belül, de különösen a földrajzilag sebezhető és forrásokban szegény térségekben" - tette hozzá.
McMichael, az ausztráliai Járványügyi és Népegészségügyi Központ munkatársa szerint a bozóttüzek, aszályok, árvizek, valamint a klímaváltozásból eredő betegségek jóval nagyobb kockázatot jelentenek, mint a gazdasági hatások.
Nicholas Stern, a Világbank volt vezető közgazdásza szerint a klímaváltozás átalakulást hoz majd a fertőző betegségek viselkedésében, csökkenni fog az élelmiszertermelés, és csökkeni fog az emberek életszínvonala. Bár nem várható új betegségek megjelenése, hatással lesz sok meglévő kór gyakoriságára, lefolyására, 2080-ra 20-70 millióan többen élnek majd maláriás vidékeken.
A szegény országokban a hatások még súlyosabbak lesznek - mondják a kutatók, így Sharon Friel, az Ausztrál Nemzeti Egyetem, Tony Nyong, a nigériai Jos Egyetem és Carlos Corvalán, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa.
"A fertőző betegségeket nem lehet stabilizálni ingadozó éghajlat, menekültáradatok és elszegényedés feltételei között" - mondta McMichael. "A szegénységet nem lehet megszüntetni, amíg a környezet romlása alultápláltságot, betegségeket és sebeket okoz."
McMichael szerint azonnali döntésre lenne szükség, hogy egészségügyi szakemberek is részt vegyenek a klímaváltozással kapcsolatos tervek kidolgozásában.
