Tanúvallomás és a 27. emelet

A témák között hangsúlyos az emberi kapcsolatok szövevényes rendszere, megjelenik a szerelem, a szülő-gyermek kapcsolat, a baráti kötődés, de a kitörés vágya és az összeomlás is. Irodalmi alapanyag nyomán készült adaptációk és megtörtént esetek alapján készült filmek egyaránt gazdagítják a kínálatot.

A 3 (történet a szerelemről) Ujj Mészáros Károly alkotása, három pillanatfelvétel három párról, három sorsról. A hármas szám egy másik alkotásban is szerepet kap: az Ebéd, Spáh Dávid munkája középpontjában három ebéd, három élethelyzet és egy városi legenda áll, ami összeköti őket.

Az egyensúly művészete (...avagy miért csinál egy ilyen szép lány ilyen veszélyes mutatványokat?) Saufert Ákos rendezésében készült, főhőse egy tornásznő, aki egy nap alatt elveszít mindent.

Réthelyi András Defekt című filmje egy tinédzser története, aki kiutat keres a gazdag családi burokból és a társadalmi nyomás alól. A kitörés vágya vezeti Kiss Rudolf Péter "Süti" című munkájának főhősét is, aki egy illegális ketrecharcban látja a nagy lehetőséget.

A Kócos című filmben Gerő Marcell az iskolák öntörvényű világába kalauzol el, egy egészen átlagos kisfiú történetén keresztül. Szintén egy kisfiú Vécsei Márton Farkasember című filmjének főhőse, aki egy folyóparti bozótban meglátja apját egy másik nővel.

Perrin György rendezése, A Szakadás egy fiatal anya erőfeszítéseit mutatja be, aki változtatni akar sorsán. Egy anya a főszereplő Sopsits Árpád húszpercesében is: a Panoráma (Ritmusok IV) két nőről szól, anya és lánya 16 év után találkoznak.

Három olyan film is látható a szemlén, amely Bocaccio Dekameronjából indul ki: Szőcs Petra A mindenes című filmje, Bodzsár Márk Bloody Mary című alkotása és Zomborácz Virág Nyomtávváltás című filmje is a klasszikus műből táplálkozik.

Cserhalmi Sára SzűkenSzépen című kisfilmjének alapja Podmaniczky Szilárd regénye, a Hutchinson rugói. A Hanna című filmet, Lakos Nóra alkotását Karinthy Frigyes Reménytelen szerelem című novellája inspirálta. A Saját halál rendezője Forgács Péter, a film alapja Nádas Péter műve, amely az író hangján szólal meg.

Gothár Péter: Tanúvallomás című filmje Kertész Ákos azonos című írásából dolgozik: egy asszony tanúvallomásából kiderül, hogy akaratlanul is felbujtója volt egy gyilkosságnak, amelynek áldozata régen látott apja volt.

Horváth Lili Uszodai tolvaj című filmjének forgatókönyve Ottlik Géza azonos című írásából készült. Felméri Cecília Kakukk című alkotásához a Baka András tréfás beszédei című kötetet használta fel.

Jóvér Csaba Hazatérés című kisfilmje Csáth Géza Apa és fiú című novellájából építkezik. Császi Ádám Gyengébb napok című filmje, amely három, a társadalom peremére szorult ember története, Molnár Róbert azonos című írása alapján készült.

Történelmi eseményekből merített Salamon András Meséld el című filmjéhez, amely az 1945 januárjában történt Duna-parti nyilas tömeggyilkosságokat idézi fel.

Az 1989-es határnyitáshoz két alkotás is kapcsolódik: Szalay Péter Odaát című filmje "sorsjáték egy weimari család és néhány magyar katona között az osztrák-magyar határon", Béres Dániel Malter című filmjében 15 év elteltével találkozik ismét Pali és Thomas, akik tízévesen ismerkedtek meg Budapesten 1989-ben.

A miniszterelnök őszödi beszéde két alkotásban is "visszaköszön". Nemes Csaba a 2006-os őszi zavargások ironikus Remake-jét készítette el: tíz történet-töredéket emelt ki, s a megjelenítéshez a legkevésbé dokumentarista műfajt, az animációt választotta.

Az Öszödik pecsét Kálmánchelyi Zoltán, Stefanovics Angéla és Végh Zsolt közös munkája. A filmben "megtudhatjuk, hogy az öszödi beszéd egy kódnyelv, hogy Bill Clinton kettős ügynök volt, és hogy a vekker-mécses-zászló egy ősi szabadkőműves játék".

Egyetlen fotóra, Cindy Sherman amerikai fotográfus Untitled Film Stills című képsorozatának 27. darabjára fókuszál Kollár Klemencz Gergő 27. emelet című munkája.

Hegedűs 2 László rendezése pedig a zenéből indul ki: a Mozzzart című alkotás egy ember és egy szúnyog küzdelmét meséli el, leegyszerűsített képi formában, Mozart zenéjére komponálva. A zene áll a középpontban Szecsanov Martin Lopott ritmus (Hipi-hopi) című filmjében is, amely a hip-hop kialakulásának történetét követi nyomon.

Semleges hely címmel készített Szilágyi Zsófia mozgóképet, amelyben a jól öltözött fiatal férfi hazaindul a munkából családjához, a kijáratnál azonban várja egy nő, akivel semmi kedve találkozni.

A Megyünk road movie: Szabó Simon filmjében két barát elindul a tengerpartra egy kisteherautóval, a bealtatózott Nagyival a raktérben.

Géczy Dávid filmje, A Hangár egy könyvelőről és egy behajtólegényről szól, Erdélyi Dániel filmje, a 441-Z pedig egy dunai uszályra kalauzolja el a nézőt egy gondtalannak tűnő nyári napon. Szintén nyáron játszódik a Bakonyban, a Nyári egyenlet (Összeesküvés), Gazsó Zsuzsanna fekete-fehér (montázs)játéka.

Az Idegen szokás, Csáki László filmje pedig a dohányzás kialakulásának történetébe ad betekintést, míg a Ciklus (rendező: Komenczi Norbert) "egy körkörösen mozgó történet, ami kezdődhetne bármikor, amikor felébred a vágy valami elérhetetlen iránt".

Gergely Dorka filmje, A világ legszebb szalonja Velencébe kalauzol - címe Napóleontól származik, aki eredetileg a Szent Márk teret nevezte így.