A január 1-től hatályos törvény szerint gyorshajtás esetén ezentúl már az autó üzembenbtartóját terheli a felelősség, ha nem lehet megállapítani, hogy ki vezette a gépjárművet, míg január 20-tól, ittas vezetés esetében a szonda elszíneződésénél azonnal elveszik a jogosítványt. Az új szabályok változása kapcsán Kemenes Miklóssal az ORFK Baleset-megelőzési Bizottságának elemzőjével beszélgettünk.



Az új szabályok közül az ittas vezetés megítélésében az a változás következett be, hogy eddig 8 ezreléknyi alkohol fogyasztásáig nem vonták be a járművezetői engedélyt, míg az új szabály szerint, a szonda elszíneződése után a helyszínen azonnal bevonható a jogosítvány. A módosítás még életbe sem lépett, amikor már megjelentek azok az ellenérvek, hogy egyes alkoholos édességek (például a konyakmeggy), vagy bizonyos ételek (például savanyúkáposzta) is elszínezhetik az alkoholszondát. Nos azóta konkrét vizsgálatokkal igazolták, hogy ezek az érvek nem állják meg a helyüket, mint, ahogy a papok tiltakozása sem. A lelkipásztorok a misebor fogyasztása okán kérték felmentésüket a rendelet hatálya alól, de Kondorosi Ferenc kormánybiztos az egyik televízió hírműsorában, a nagynyilvánosság előtt bizonyította, hogy fél deci bor elfogyasztása nem színezi el a szondát, tehát nem megalapozott az emiatti tiltakozás. – Vagyis: nincs mese, a mise miatt!

A másik sokat vitatott változtatás az objektív felelősségvállalás elvének bevezetése. Erre azért volt szükség, mert nagyon sok gyorshajtó megúszta a bírságot, arra való hivatkozással, hogy a gépjárművet nem ő –vagyis az üzembentartó- vezette, hanem valamelyik családtagja, hozzátartozójával szemben pedig nem köteles vallomást tenni. Az új törvénnyel bezárult a magyar jogrendszer számtalan kiskapujának egyike.



Kemenes Miklós alapvetően három olyan statisztikai adatra hívta fel a figyelmet, melyek befolyásolták ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését. Az ittas vezetés esetében az egyik legsokatmondóbb számadat, hogy a közlekedési bűncselekmények 67 százalékát az alkoholos befolyáltság alatti járművezetés teszi ki, és 2004 óta évente közel 3 ezer olyan baleset történik, melyet ittas személyek okoznak. Ez 2006-ban (a 2007-es adatok még feldolgozás alatt vannak) az összes baleset 13,2 százalékát tette ki, és abban az évben összesen 168 személy vesztette életét, ittasan okozott közlekedési balesetben. Érdekességként megállapítható, hogy a „legitalosabb megye” Pest megye, ahol 373 személy okozott alkoholos állapotban balesetet, de ha az összes baleset számarányához képest vizsgáljuk az ittasan okozottakat, akkor Somogy megyét kell kiemelnünk, ahol a megyében történt az összes baleset 21,8 százalékát okozták ittas személyek (Pest megyében ez a szám 15 százalék).

A gyorshajtásokra vonatkozó legutóbbi, 2006-os statisztikák (Kemenes elmondása szerint az előzetes adatok alapján ehhez képest nem volt lényeges eltérés 2007-ben sem) azt mutatják, hogy a járművezetők által okozott 19146 balesetből, 5605 esetben (29 százalékban) a sebesség nem megfelelő alkalmazása volt a baleset okozója, és ebből 447 (8 százalék) végződött halállal. A gyorshajtók szigorúbb felelősségre vonását, vagyis az objektív felelősség elvének bevezetését leginkább az a számadat támasztja alá, amely azt mutatja, hogy 2002 és 2006 között 600-zal növekedett azon balesetek száma, melyet a sebesség nem megfelelő alkalmazása okozott.



A harmadik fő ok, ami a szigorításokat indokolta, hogy Magyarország csatlakozott ahhoz az uniós törekvéshez, hogy 2000 és 2010 között 50 százalékkal csökkenti a halálos kimenetelű balesetek, illetve a közutakon elhunytak számát. Hazánk azt tűzte ki célul, hogy 2010-ig 30, 2015-ig pedig további 20 százalékos csökkenést kíván elérni. A terv megvalósításában olyan jól haladunk, hogy 2000-hez képest nem csökkent, hanem 8,6 százalékkal nőtt a halálesetek száma, 1200-ról 1306-ra, és szintén nőtt, mintegy 20 százalékkal a közúti személysérüléses balesetek száma (17493-ról 20977-re). Kemenes Miklós elmondta, hogy 1990 és 2000 között minden statisztikai mutatóban jelentős javulás következett be. A személysérüléses balesetek száma 34 százalékkal, a halálesetek száma 46 százalékkal csökkent, miközben a gépjárművek száma 18 százalékkal nőtt (2 millió 402 ezerről 2 millió 840 ezerre). Erre a közúti balesetek csökkenése szempontjából rendkívül kedvező 1990 és 2000 között tartó szakaszra több európai országban is felfigyeltek, mert a balesetek ilyen mértékű visszaszorítása, a gépjárművek számának emelkedése mellett kirívóan ritka jelenség – mondta Kemenes. Hozzátette viszont, hogy 2000-től a járművek számának egyre gyorsuló növekedésével párhuzamosan a baleseti statisztikákban évről évre néhány százalékos emelkedés kezdődött. 2000 és 2006 között 25 százalékkal nőtt a járművek száma (hat év alatt 7 százalékkal nagyobb volt a növekedés, mint azt megelőzően 10 év alatt), míg a balesetek száma a 2006-os adatoknál csak 1992-ben volt magasabb. Tehát 2000 óta egy drasztikus visszafejlődésnek vagyunk tanúi, és ez indokolja elsősorban az e hónapban életbelépett változásokat.