Filmszemle-történet

A nemzeti filmseregszemle Magyarországon négy évtizedes múltra tekint vissza. 1965. november 10-14. között Pécsett került sor az I. Magyar Játékfilmszemlére, amelyet 1970-ig évente hasonló rendezvények követtek. Az 1970-es években gyakoriságuk háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól kezdődően ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak az 1991-es év jelentett kivételt.

A kezdetben kizárólag Pécsett tartott seregszemle megrendezésébe Budapest is bekapcsolódott, egy ideig a két város felváltva volt a házigazda, az 1980-as évek közepétől azonban a főváros vált a végleges helyszínné. Az induláskor a Magyar Játékfilmszemlén, ahogy az elnevezés is sugallja, elsősorban a játékfilmeknek kívántak bemutatkozási lehetőséget teremteni, mégis már az első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.

Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek versengtek, később, a filmszakma strukturális átszerveződése után bemutatkozási lehetőséget kaptak a más stúdiókban készült játék-, dokumentum- és kísérleti filmek, sőt az 1980-as évek végén - szűk nyilvánosság előtt - levetítettek korábban betiltott, a politika által "dobozsorsra" ítélt alkotásokat is. Az átalakulás a seregszemle elnevezésében is tükröződött, 1989 óta Magyar Filmszemleként rendezik meg.

A közönség és a szakma élénk érdeklődése által kísért filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. A filmeket kezdetben társadalmi és szakmai zsűri értékelte, s az előbbi ítéletei nem mindig estek egybe a szakmai megítéléssel. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként (játékfilm, dokumentumfilm, kísérleti és kisjátékfilm, nem fikciós film) osztják ki.

Díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986 óta, az életmű-díjat 1994 óta, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-díjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb dokumentumfilmnek járó Visegrád-díjat a 2005. évi filmszemlén adták át először. A legjobb vágásért osztják az Arany olló-díjat, míg a legjobb hangmérnöki munkát Arany mikrofonnal díjazzák. A két évvel ezelőtti filmszemle újdonsága volt, hogy a filmszemlén először osztottak díjat a legjobb filmzenéért, valamint létrehozták a látványtervezői díjat is.

A filmes szakma legrangosabb elismeréseként, a filmesek kezdeményezésére a Magyar Mozgókép Közalapítvány létrehozói (filmszakmai szervezetek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) megalapították a Magyar Mozgókép Mestere díjat, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. Az idei díjazott Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikus, illusztrátor, animációs filmrendező, érdemes művész, valamint Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész. Az idei szemle Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező emléke előtt tiszteleg.

A rendezvény nyitónapján Schubert Éva színésznőt, Hildebrand István operatőrt és B. Müller Magda fotóművészt életmű-díjjal tüntetik ki. Az idén nem lesz nyitófilm, most először minden versenyfilmből, játékfilmből egy-egy egyperces ízelítőt vetítenek. Az előző szemlétől eltérően nem lesz kettős fődíj (tavaly a nagyjátékfilmek versenyében külön jutalmazták a legjobb szerzői, illetve műfaji filmet), a 39. Magyar Filmszemle legfőbb elismeréseként az Arany Orsó-díjat ítélik oda, míg a legjobbnak ítélt közönségfilm a nemzetközi zsűri döntése alapján Moziverzum díjat kap.

2004-től a filmszemlével párhuzamosan megrendezik a Magyar Filmplakát kiállítást és versenyt (az "Év Filmplakátja" címre a szakma mellett a közönség is szavazhat), s meghirdették a "Legjobb Magyar Filmhonlap" versenyt is. Az érdeklődők idén először a Filmszemle hagyományos budapesti rendezvényei mellett öt vidéki városban - Pápán, Algyőn, Nyírbátorban, Esztergomban és Szécsényben - válogatást láthatnak a szemle versenyprogramjából.