Közgazdászok szerint a családi élet és a munkahely harmóniájának megteremtése 2020-ra 1,3 százalékkal növelné Magyarország GDP-jét, és majd 1 százalékkal a népességet. Szakemberek állítják, hogy a munkahelyek gazdálkodását illetően a képzett, hosszú évek alatt tapasztalatot szerzett kismama távolmaradásából fakadó költségek sokkal nagyobbak, mint amit a megtartásáért tett lépések igényelnek. A családbarát munkahelyek működtetői ezt a felismerést is hasznosítják.
A Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda vezetője, Koltai Luca előbb a szándékot magyarázza:
- Olyan munkahelyeket tervezünk, melyekben azok, akik családban - gyermekekkel, vagy idősebb szüleikkel élnek -, nyugodtan tudjanak dolgozni, de a munkahely tudomásul veszi, hogy dolgozóiknak egyéb kötelességeik is vannak - például szülőként - és módot kínálnak arra, hogy azokat elláthassák munkájuk mellett. Egyelőre nagyon kevés munkahelyet találni, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.
A munkaügyi tárca évről évre meghirdeti a Családbarát munkahely pályázatot több kategóriában (kis-, közép- és nagyvállalat, költségvetési szerv), összetett szempontok alapján. Például, hogy a versengő cégeknél mennyire lehet összeegyeztetni a munkát a családdal, van-e támogatás és munkaidő-kedvezmény a dolgozók továbbképzéséhez, hogyan ápolják a gyed/gyesen levő kismamákkal a kapcsolatot. Szerveznek-e e nekik speciális továbbképzéseket a visszatéréshez, tudnak-e távmunka és részmunkaidő-lehetőségeket kínálni, vannak-e mentorok a problémamentes visszailleszkedés segítésére. Vannak-e a cégnél egészségmegőrző és rekreációs programok, fejlesztik-e a munkakörülményeket, igyekeznek-e csökkenteni a stresszt.
Koltai Luca szomorúan jegyezte meg, hogy túlzott aktivitásról nem számolhat be, csupán egy szűk kör tanúsította, hogy komolyan érdekelt az ilyen munkahelyteremtésben, jóval nagyobb érdeklődésre lenne szükség. A kitüntetés csak erkölcsi elismeréssel jár, s leginkább a hírértéke jelentős.
Arra a kérdésünkre, hogy nőknek, vagy férfiaknak van-e nagyobb szükségük ezekre a munkahelyekre, sejthettük a választ. Jelen pillanatban és Magyarországon a nőknek. Európa több országában nem ez a helyzet. Magyarországon a gyes-t alig egy-két százalékban veszik férfiak igénybe, a skandináv országokban ez az arány eléri a harminc-negyven százalékot.
- Hol, melyik területen lehetne javítani, milyen módja lehet az ösztönzésnek?
- Mindenképpen hasznos lenne azoknak a rugalmas munkavégzési formáknak a terjedése, melyek eleve családbarátok. Ilyen például a részmunkaidő, a távmunka, az osztott munkakör - amikor egy munkakörben például két kismama dolgozik. Van igény a távmunkára, de nagyon kevés a lehetőség, azt is szélhámosok próbálják kihasználni. Hirdetésekben ajánlanak munkát, válaszborítékot várva, aztán kiderül, hogy ajánlatuk minden, csak nem munka. Jelen pillanatban igazán jól működő lehetőségek a nem teljes munkaidős távmunkák, amikor csak munkaideje bizonyos részében dolgozik távmunkásként az alkalmazott. Ez szerintünk terjesztendő gyakorlat, jól jönne akkor is, amikor valaki gyesről visszatér, s munkáját ebben a formában végezheti tovább. Ez a munkáltatónak is hasznos, hiszen ismeri a dolgozót, tudja, mire képes, mit várhat tőle - magyarázza Koltai Luca.
- Az emberek többsége fél a részmunkaidőtől, nem ismeri a szabályozókat. Azt hiszik - mert úgy hallották - nekik kétszer annyi szolgálati idő kell majd a nyugdíjjogosultsághoz, mint annak, aki nyolc órában dolgozik.
- Részmunkaidő esetében a napi négy-hat óra az elterjedt. A fizetések természetesen az órák arányában csökkennek, a juttatásokat is csökkentik, esetleg meg sem kapja őket a dolgozó. Viszont szolgálati időként ugyanúgy számít, mintha valaki teljes munkaidőben dolgozna. A vállalatok azért nem szeretik a részmunkaidős alkalmazottakat, mert két négyórás dolgozó után valamivel több a költségük, mintha egyetlen nyolc órást foglalkoztatnak.
Arra, hogy az éjjel-nappal, folyamatosan működő üzemek is lehetnek családbarátok, a módszertani iroda vezetője a főváros nagy közlekedési cégét, a BKV-t említette jó példaként. Mint elmondta: vannak olyan munkaköreik - anyás munkakörnek nevezik -, ahol a dolgozókat úgy osztják be, hogy munkaidejük igazodjon a gyermekellátási intézmények munkarendjéhez. Ezt alkalmazzák járművezetőknél, ellenőröknél, pénztárosoknál egyaránt. Koltai Luca meggyőződése, hogy a módszer akár a gyári futószalagoknál dolgozók esetében is bevezethető lenne, ha a munkáltatók vállalnák a szervezéssel járó tennivalókat, belátva, hogy dolgozóik megtartásához és a munkahelyi közérzet emberibbé válásához így is vezet az út.
