A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el (tartózkodott), mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.
Gulyás József azt mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.
Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások személyek ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre. A büntetőeljárás még tart.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök újságírói kérdésekre egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".
Az újságíróknak is átadott dokumentum szerint bizottsági meghallgatásán az NBH volt főigazgatója ezzel összefüggésben azt mondta, "stratégiai építkezésük egyik fő iránya bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának, működésének megismerése". A jelentés szerint az alapítvány "nagy számú" információt kapott az alapítványtól.
A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón "óriási fegyverténynek" nevezte a közösen elfogadott jelentést, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.
A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám- és pénzügyőrség, és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az "rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen" működött.
Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. "Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (...) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell" - fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások "hogyanja" már a miniszterek feladata.
Demeter Ervin szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért a vizsgálóbizottságnak kezdeményeznie kellene, hogy fegyelmi eljárást indítsanak ellene. Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a "másik oldal" ezt nem támogatta volna. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.
Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett "jelentős összegű szerződés" pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában. A bizottság egyik korábbi ülésén az alapítványnak szánt 27 millió forint átutalásáról beszéltek a képviselők, ám később az összeg céljáról senki nem kívánt nyilatkozni.
"Ez egy tisztességes jelentés, egy tisztességesen elvégzett bizottsági munka" - értékelte a testület tevékenységét és az elfogadott dokumentumot Tóth Károly alelnök újságírók előtt. Mint mondta, a bizottsági munkában mindkét oldal fontos szempontnak tartotta, hogy a szolgálatok hosszú távon színvonalas munkát tudjanak végezni.
A szocialista alelnök megfogalmazása szerint céljuk az volt, hogy ha az NBH konkrét ügyekben hibázott is, ne a működését lehetetlenítsék el, hanem felhívják a figyelmet a hibákra, és lehetőséget adjanak azok kijavítására. A jelentés ezzel összefüggésben annyit rögzít: az NBH nem kellő szakmai alapossággal és körültekintéssel járt el az alapítvánnyal folytatott együttműködése során.
A megállapítások között szerepel az is, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt. Az alapítvány 2005-ben 97 millió, 2006. januárjától 2007. nyaráig több mint 2 milliárd forint bevételre tett szert.
A dokumentumból kiderült, hogy az NBH főosztályvezetője szerint a vám- és pénzügyőrség megszegte a törvényben megszabott együttműködési kötelezettségét, amikor "úgy ítélte meg, hogy sérelmeit az alapítvánnyal szembeni vizsgálat révén kívánja megtorolni".
A jelentés politikai kapcsolatépítési törekvéseket elemző fejezetében utalnak a kuratóriumi elnöknek arra a "sejtelmesnek" mondott közlésére, amely szerint az alapítvány és az NBH közötti "igazi, mélységes kapcsolatról" nem nyilatkozhat.
"Vélhetően" a politikai szféra irányába történő kapcsolatépítő törekvésként értékelték ugyanakkor, hogy a Szilvásy György jelenlegi titokminiszter, volt kancelláriaminiszter testvére által irányított BM-kórházat anyagilag támogatta az alapítvány. Jelezték ugyanakkor, hogy ezek a kapcsolatépítési törekvések "vélhetően nem jártak sikerrel".
