A kőlavina korábban már maga alá temetett két kisebb épületet, most az első lakóházak alatt is odébb csúszott néhány centiméterrel a földréteg. Bár azok szerkezetében egyelőre nem történt helyrehozhatatlan kár, csupán a kertekben tört fel talajvíz a repedésekből, a házak sorsa megpecsételődni látszik.
Ugyanis eddig semmiféle erőfeszítés nem vezetett eredményre, hogy útját állják a görgetegnek vagy legalábbis más irányba tereljék. A kőfolyam mozgását még helikopterről is megfigyelték, és bár a jelenség okát tudományosan már korábban feltárták, ellene tenni valójában semmit sem lehet, ahhoz túl sok energiát rejt magában a kőlavina.
A földcsuszamlás a tó keleti partján emelkedő, csaknem 1700 méter magas Traunstein-hegy öbölszerű oldalában, a Gschliefgrabenben következett be tavaly év végén. Geológusok becslése szerint mintegy ötszázezer köbméternyi sár- és kavicshordalék lendült mozgásba. A görgeteg száz méter széles és ötszáz méter hosszú, a felszín alatti mélysége pedig elérheti az ötven métert.
A nyúlós, barna színű óriási massza leginkább egy lávafolyamra hasonlít, és felületén hozzávetőleg napi négyméteres sebességgel haladt az első időkben. A szakemberek azonban úgy vélték, hogy lent, a mélyben még gyorsabb a mozgása.
A csuszamlás olyan erejű, hogy a tó partján is folyamatosan érezni lehet a massza keltette remegést.
A Gschliefgrabenről a geológusok már évtizedek óta tudják, hogy egyfajta gyűjtőhelyként szolgál. Évente több ezer köbméter zúzalékot fog fel, amelyet sziklaomlás vagy az esőzés sodor le a Traunstein magasabb ormairól.
A tó partján a veszély miatt már hosszú ideje építkezési tilalom van érvényben. Ám a környéken több mint ötven olyan régi - legalább félszáz éve épült - ház áll, amely a hordalék útjában fekszik. A leginkább fenyegetettekből hetekkel ezelőtt kiköltöztették a lakókat. Félő, hogy a görgeteg a tó partján futó utat is elsodorja.
