Nemes Ödön szerint az új generális - aki tiszte szerint a világ összes jezsuita tartományának vezetője - minden tekintetben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket napjaink támasztanak a jezsuita renddel szemben. Természetesen teológiai doktorátussal rendelkezik, és egyebek között a Fülöp-szigeteken lévő jezsuita misszionáriusképzőt vezette.
"Személyisége nagyon nyitott, szociálisan érzékeny és jó humora van" - hangsúlyozta a magyar jezsuita, aki mintegy húsz éven keresztül közvetlen munkatársa volt Japánban spanyol rendtársának.
A jezsuiták vezetőjét reverendájának színe nyomán és világméretű befolyása alapján "fekete pápának" is nevezik. Nemes Ödön elmondta, hogy amikor új általános elöljárót választ a rend, elvárás, hogy az új vezető ne legyen túlságosan idős: ez azért lényeges, mert a fárasztó utazás különösen fontos lett tevékenységük során. Az ideális életkor szerintük 60 év körül van.
Az életkor ilyen meghatározása annak fényében újdonság, hogy eddig a jezsuita volt az egyetlen szerzetesrend, amely élethossziglan választott vezetőt.
A további elvárások közül Nemes Ödön kiemelte a több idegen nyelv tudását, különböző - karitatív, lelkipásztori, tanári, tartományfőnöki - szakterületeken szerzett tapasztalatokat. Fontosnak tartják a közérthető kifejezőképességet, a jó retorikai érzéket, az egyházi vezetőkkel való tökéletes kapcsolatot és az adminisztráció ismeretét.
Elmondása szerint különösen fontos az "apostoli előrelátás": a vezetőnek tudnia kell, hogy "mire van szüksége a mai kor emberének", beleértve minden társadalmi réteget. Tudnia kell reagálni a globalizáció által felvetett olyan problémákra, mint a migráció, a szegénység, a környezetvédelem, a multikulturális világ.
A jezsuita generálisnak az új nemzedékekkel való törődésre nagy hangsúlyt kell fektetnie, valamint bizonyos helyzetek megoldásához szükséges humorérzékkel is kell rendelkeznie - tette hozzá a magyarországi tartományfőnök-helyettes.
A Rómában tartott jezsuita általános rendgyűlésen a vezetőválasztáson túl szóba került az is, hogy a Vatikán szóvá tette: a rend egyes szerzetesei "távolságot tartanak az egyház hierarchiájától". Ezzel kapcsolatban Nemes Ödön megjegyezte: "a Vatikánhoz való hűségünkben soha kétségünk nem volt." Ennek megerősítése az a hűségeskü, amelyet minden jezsuita szerzetes letesz a mintegy tízéves - vagy hosszabb - közösségi lét után a rendbe lépésekor, a fogadalomtételkor.
Hozzáfűzte, hogy a jezsuiták között mindig sok tudós személyiség volt, velük előfordult, hogy kutatásaik eredményeinek ismertetésekor átmenetileg szembekerültek a hivatalos vatikáni állásponttal. A tudományok között tipikusan ilyen volt a csillagászat és az antropológia, ám a félreértéseket mindig tisztázták - mondta.
Nemes Ödön megjegyezte: a jezsuita szerzetesek általános rendgyűlése előreláthatóan összesen két hónapig tanácskozik majd, ám soha nincs a rendgyűlés befejezésének konkrét határideje, az időtartam eddig 36 és 145 nap között ingadozott.
A mintegy húszezer jezsuitát 127 tag képviseli Rómában a világ minden tájáról, a vezetőkön túl pedig tartományonként egy vagy két személy kerül be az általános rendgyűlésbe a taglétszámtól függően. Van olyan ország is, mint az Egyesült Államok vagy India, amelyet - tekintettel a jezsuiták nagy számára - több tartományra osztottak. A magyar rendtartományt Lukács János tartományfőnök és Sajgó Szabolcs szerzetes képviselik a rendgyűlésen.
A jezsuita rendet, azaz Jézus Társaságát 1540-ben alapította Loyolai Szent Ignác (1491-1556). A jezsuita rend története során mindig élen járt a misszió, a tudományos kutatás és az oktatás területén. A baszkföldi rendalapító a lelkigyakorlatok védőszentje lett.
A jezsuita rend eddigi generálisa, a holland Peter-Hans Kolvenbach, aki 24 évig állt a jezsuiták élén, 2008 elején arra hivatkozva mondott le, hogy hamarosan betölti 80. életévét.
