Az állatvédő szerint a magyar és az osztrák állatmenhelyek között szembetűnő a szegénység és a luxus különbsége. A zalaegerszegi állatmenhelyen például nincs egyetlen egy szállítóautó sem, és elkülönített, zárt hellyel sem rendelkeznek az egyes állatok, mint például a Bécs környéki menhelyen.

Varsóczy Judit beszámolója szerint a felmerülő költséget - állatorvosi díjat, villanyt, vizet, telefont, felújítást - adományokból finanszírozzák. Három állatgondozót alkalmaznak, fizetésüket az önkormányzattól és a Herosz (Herman Ottó Országos Állat és Természetvédő Egyesület) megyei szervezetétől kapják.

Az alig egy hektáros, zsúfolt területen 100 kutya és 25 macska tartására kaptak engedélyt. Az állatokat nyílt helyen, egy vasvázas szerkezetű házban tartják. Jelenleg nincs kutyasétáltatásra alkalmas szabad terület.

Varsóczy Judit mindezek mellett hangoztatta, hogy a zalaegerszegi állatmenhely valamennyi európai unós jogszabálynak megfelel. A magyarországi szabályok eddig is szigorúbbak voltak, mint az uniósok. A változás mindössze annyit jelent, hogy az ÁNTSZ szabályai alapján duplafalú üstben kell az állatoknak az ételt elkészíteni és a korábbi gyakorlattal ellentétben nem fogadhatják el az éttermek, vendéglátó ipari egységek ételmaradékait.

Hozzátette: az állatmenhelyeket az NCA (Nemzeti Civil Alapprogram) pályázati támogatásából és az adó egyszázalékos felajánlásából tartják fenn. A Bogáncs Állatvédő Egyesület európai uniós pályázaton nyert támogatását is csak szemléletnevelésre, szemléletformálásra használhatták fel, a menhely működési költségeit ebből az összegből nem finanszírozhatták.

A pályázati pénzből internetes portált készítettek, ahol bemutatják az örökbeadandó állatokat, a régió területén működő állatmenhelyekről tanulmánytervet írtak, kiadványt szerkesztettek. Szórólapokon tájékoztatják az állattartókat, hogy egy állatnak milyen oltásra van szüksége és milyen betegség fordulhat elő. A gyerekeknek tízperces oktatófilmben mutatják be, hogy mekkora felelőséggel jár az állatok örökbefogadása, gondozása.