Régi-új bakonyi szélmalom
Az alternatív energiaforrások virágkorát éljük. Ezek közé tartoznak a szélkerekek, amelyeket akár a hajdani szélmalmok utódainak is tarthatnánk. Igaz, az elődök nem áramot termeltek, hanem gabonát őröltek, mint a Tési-fennsík négy szélmalma, amelyből kett
2008. január 31. csütörtök 09:08 - Hírextra
A két évvel ezelőtti Szent István napi vihar - amely a tűzijáték idején halálos áldozatokat is követelt -, nem csak Budapesten pusztított. A Várpalotához közeli Tésen például egy több mint másfél évszázados szélmalom lapátjait tépte le. A nemrég kezdődött új esztendőben azonban már új lapátokat hajthat a bakonyi szél. A helyreállítás költségeit a Veszprém megyei Kincstári Vagyonigazgatóság állta.
Valamikor négy szélmalom is őrölt a Tési-fennsíkon. Három a 19.század első felében, míg egy 1924-ben épült - tudtuk meg Cseszneki Ferenc gondnoktól, aki még Helt József malomtulajdonostól leshette el a patinás szerkezet működtetésének tudományát. Később a helyi önkormányzat őt bízta meg a malom ügyes-bajos dolgainak intézésével.
- Az idén 168 éves, országosan is egyedülálló ipartörténeti műemlék bármely pillanatban beindítható. Ugyanúgy őrli a búzát, a rozst, a különféle takarmányt, mint a 48-as szabadságharc előtti években. Igaz többször is fel kellett újítani. A legutóbb, két esztendeje, a Szent István napi vihar rongálta meg a lapátjait, de azóta ismét működőképes. Csakhogy két ember kell az elindításához, no meg a különleges alkalom, mint mondjuk egy filmforgatás, ami valóságos ünnep az öreg szerkezetnek, mely számos régi alkatrészét őrzi még, mint például a tölgyfából faragott főtengelyt - magyarázza Cseszneki Ferenc.
A Helt malom két korabeli társa, a Rotter és a Vaczlav a történelem viharaiban elpusztult, ami még megmaradt belőlük a második világháború után, azt széjjelhordták. Viszonylag jó állapotban van azonban az 1924-ben épült Ozi malom. Rá - és a közelében működő tési malomra - egyaránt jellemző, hogy az Európában is igen ritka, hat lapátos változatot képviselik. Fenyőfából készült lapátjaikra nem kellett vászonborítást húzni.
A kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, kőfalazatú, kis ablakokkal ellátott építmények háromszintesek. Mindkettőnek forgatható, zsindelyes, kúpos teteje van. Ez azért hasznos, mert a lapátok mindig olyan szögbe állíthatók, amelyikben a leginkább hasznosulhat a szél meghajtó ereje.
- Márpedig a szél gyakori vendég a fennsíkon - magyarázza a gondnok. - Már harminc, negyven kilométeres sebességű légáramlatnál pörögni kezdenek a lapátok. Percenként nyolcszor-tízszer fordulnak meg, a malom elmés áttételei folytán az orsókerekek viszonylag gyorsan hajtják meg a malomköveket. Egykor naponta négy mázsát is képes volt ledarálni a különféle terményekből.
Egészen az ötvenes évek elejéig működtek, addig amíg Tést be nem kapcsolták az elektromos hálózatba. Attól fogva nem volt többé szükség rájuk. Meg aztán az idős molnárok is kihaltak, nem akadt, aki folytassa munkájukat. Idővel a műemlékvédelem vette gondoskodása alá a két szélmalmot. Védelmük ma az én feladatom, amit szeretnék jól ellátni, mert látogató itt bőven akad, miként sokan kíváncsiak a közelben található százéves kovácsműhelyre is, amit apámtól örököltem. Abban minden az eredeti állapotban van. A korabeli szerszámok, mángorlók, fújtatók, szecskavágók pedig csak gyarapodnak, mert igyekszem összegyűjteni a még föllelhetőket, hogy megmaradjanak az utókor számára.
Forrás: MTI