Kereskedő csimpánzok

"A csimpánzoknál a csere olyan javak megszerzésére irányul, amelyek értéke a szemükben jóval nagyobb, mint amit adnak helyettük" - derítették ki a tudósok, akik két, eltérő körülmények között élő csimpánzcsoportot tanulmányoztak.

A megfigyelt csimpánzok mindegyikénél azt tapasztalták, hogy habozás nélkül elcserélik az általuk nem sokra becsült répát a szőlőért, amit imádnak.

Ezzel szemben jóval nehezebben bocsátkoznak bele a cserébe olyan csemegék esetében, amelyek értéke szerintük nem különbözik különösebben egymástól - mutatott rá Sarah Brosnan, a Texas egyetemhez tartozó, összehasonlító orvostudománnyal foglalkozó Michael Keeling Center kutatócsoportjának vezetője.

A csimpánzok ilyen esetekben inkább maguk fogyasztották el a kevésbé ízes táplálékot, semmint hogy elcseréljék azt a kissé jobbért.

A kutatók két feltevéssel próbálják magyarázni a jelenséget. Az egyik: a gyengébb "áru" tulajdonosa attól tart, hogy partnere, miután megkapta az általa kínált csemegét, ahelyett hogy átnyújtaná az "árát", inkább "fizetés nélkül távozik", egyszerűen elrohan. Amikor az ember ajánl fel hasonló cserét, a csimpánz nem tart attól, hogy átverik, és így könnyebben létrejön az ügylet.
A másik magyarázat az lehet, hogy a csimpánzok nem halmoznak fel javakat. Ezek a főemlősök "azon javak tulajdonosának érzik magukat, amelyeknek fizikailag a birtokában vannak", de egy csimpánz-egyed "nem képes nagyobb méretű termelésbe vagy cserébe fogni" - eltérően az emberi társadalomnak Adam Smith közgazdász által a 18. században megfigyelt fejlődésétől.
A kutatók szerint a csimpánzok óvatosságához hasonlót az emberi társadalomban is lehet tapasztalni. "Az emberek sem maximalizálják mindig nyereségeiket, különösen akkor nem, ha a műveletek ára magas" - szögezik le az amerikai tudósok, akik szerint a további kutatás feladata lesz kideríteni, hogyan vált a nagy értékű termékek cseréje az együttműködés fontos formájáva az embereknél.