A július 20-ig nyitva tartó tárlat mintegy 2200 műtárgyat és ritka régészeti leletet mutat be, köztük szobrokat, ékszereket, kéziratokat, fegyvereket 23 ország 200 múzeumától és intézményétől való kölcsönzéseknek köszönhetően. A kiállítás a római francia intézet, valamint a bonni művészeti központ közreműködésével jött létre, kurátora pedig a francia Jean-Jacques Aillagon volt francia kulturális miniszter, jelenleg a versailles-i emlékhely igazgatója.

"Állandóan csak judeo-keresztény gyökereinket emlegetik, meg azt, hogy mit köszönhetünk Rómának, a reneszánsznak és a felvilágosodásnak. Közben elfelejtjük, hogy születési helyeink Észak-Európa és a kelet-európai síkságok is. Franciaország a frankok nevét viseli, Andalúzia a vandálokét" - emlékeztetett Aillagon, aki szerint könnyű párhuzamot vonni a népvándorlás-kori és a mai Európa között: egykor is, ma is meg kell tanulnia az itt élőknek az együttélést máshonnan jött emberekkel.

A szigorú kronológiát követő kiállítás két világ szembenállását és integrálódását mutatja be, Julius Caesar galliai háborúitól Nagy Károlyig, a jövendő Szent Német-Római Birodalomig.
A kiállításon a gall fogoly szobra mellett ott van a császáré, látható a légionárius ellen harcoló barbár, aki legtöbbször le is győzi ellenfelét, mint ahogyan tanúsítják a germán istenek tiszteletére a mocsarakba dobott római sisakok és fegyverek. Ugyanakkor a rómaiak megpróbálták integrálni a barbár elitet. A legszebb római ezüsttárgy-gyűjteményt, a Hildesheimi Kincset egy germán herceg sírjában találták meg - hangsúlyozta Aillagon, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a birodalomban letelepedett barbárok romanizálódtak, és az imperium bukása után létrehozták saját királyságaikat. Hatalmi jelvények, ékszerek, feliratok mutatják meg ezt a folytonosságot.
A kurátor természetesen azt sem felejti el, hogy e fúzióban nagyon fontos szerepe volt a kereszténységnek. A második évezred előestéjéről maradt fenn például egy karoling diptichon, amelynek feszületének lábainál a római farkas, és az Örök Város alapítói, Romulus és Remus láthatók.

A kiállításhoz négynyelvű (olasz, francia, angol, német) katalógust adott ki a Grassi-palota múzeuma. A 700 oldalas könyv 120 szerző munkája.