A palota, amelyben felfedezték, a VI. század végén, vagy a VII. század elején, a bizánci korban tűzvész során pusztult el. A régészek az épület eredeti padlójának feltárása során bukkantak a rajta heverő mozaikpanelre. Az Izraeli Régészeti Hivatal szerint a mozaik egyedülálló a maga nemében, köszönhetően jó állapotának, és korának. A ragyogó, aranyozott munka keresztény eredetre utal.
Egyedülálló lelet, műremek - hangsúlyozta Joseph Patrich, a jeruzsálemi Héber Egyetem régészprofesszora. A tudós magyarázata szerint a mozaik azért maradhatott fenn eredeti állapotában, mivel a panel "arccal" került a földre, s így zöld, kék és arany színekben pompázó eleje nem sérült a törmeléktől.
Miután egy kockázatos művelet során a mozaikot elmozdították a földről, a restaurátoroknak évszázadok mocskát kellett eltávolítaniuk, ahogy a tűzvész okozta károsodást is helyre kellett állítaniuk.
A mozaik rendkívül értékes, mivel az egykori művészek kétféle üvegdarabkákból alakították ki a mintát. Egyrészt aranyozott üvegdarabkákat használtak, másrészt hagyományos, több színben játszó opálos fényű üvegcserepeket, amelyek általánosan elterjedtek voltak mozaikkészítésnél. A cserepek kétféle motívummá rendeződnek: kereszteket és nyolcrészes rozettákat formáznak.
A palota egykori tulajdonosa ismeretlen, ahogy az épület története, valamint a mozaikpanel eredeti rendeltetése is. Az egyetlen, amit lehet tudni, hogy valamikori lakói a jelek szerint keresztények lehettek - mutattak rá a szakértők.