Tájékoztatása szerint a majorságot, amely a magyar lovas örökség része, 1,5 milliárd forint ráfordítással az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre.
A kétszintes kiskastélyban fogadó- és információs központot alakítanak ki, és ebben az épületben kap helyet a lovas múzeum, ahol a Festetics-ménes és a magyarországi lótenyésztés történetét mutatják be. Újjáépítik a kovácsműhelyt és a kocsiszínt, fedett lovardát üzemeltetnek majd, a turisták számára lovaglást, sétakocsikázást szerveznek - mutatott rá Czoma László, megjegyezve, hogy a távlati tervek között egy lóversenypálya megépítése is szerepel.
Az 50 hektáros majorság az 1700-as évek második felétől a II. világháború kitöréséig élte fénykorát. A 18. században a császári ház itt tenyésztett lipicai lovakat a bécsi Spanyol Lovasiskola számára. Az uradalom területén található klasszicista stílusú épületeket 1820 körül a Festetics család építtette, ez idő tájt vált híressé a Festeticsek ménese is: a lóversenyre tenyésztett angol telivérek Európa valamennyi lóversenypályáján jó eredménnyel futottak.
Az egykor fényűző gazdaság lassú pusztulása a második világháború után kezdődött el. A lóállások helyét ipari üzemek foglalták el, majd évtizedeken keresztül termelőszövetkezet gazdálkodott a területen. A cselédszobákat, a kocsiszínt és az egykori ököristállót átalakították komfortnélküli hajlékokká, amelyeket az 50-es évektől folyamatosan foglaltak el a bérlők. Jelenleg több mint százan élnek nyomorúságos körülmények között a majorságban: nincs gáz- és csatornahálózat, ivóvízhez csak a főtéri kúton tudnak hozzájutni - tette hozzá a múzeumigazgató.
Czoma László felidézte, hogy a majorságot 1992-ben 60 millió forintért vásárolta meg a kastélymúzeum. Mint megjegyezte, a felújítási munkák megkezdésének egyik akadálya, hogy 40 család - közülük 10 jogcím nélküli, jóhiszemű lakóként - él Fenékpusztán. A rekonstrukció megkezdése előtt a jogos bérlők lakásait kiváltják, számukra emberhez méltó körülményeket biztosítanak - hangsúlyozta az igazgató.
Tájékoztatása szerint a Festetics-uradalom rekonstrukciójával párhuzamosan megkezdődik a 25-30 hektáros ókori romkert feltárása és újjáépítése is.
A római korban Fenékpusztán át vezetett a legrövidebb út Aquincumtól Itáliáig, itt keresztezték egymást a provinciát átszelő - Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó - utak. A csomópont biztosítására veteránokat, kiszolgált katonákat telepítettek Keszthely területére, és a 4. században felépítették a római erődöt.
Az épületek közül ma már csak a diadalív, a háromhajós keresztény bazilika és az egykori magtár maradványai láthatók: az épületegyüttest 1,2 milliárd forint ráfordítással építik újjá - tette hozzá a múzeumigazgató.
Közlése szerint a major és a romkert újjáépítéshez szükséges 2,7 milliárd forintot több forrásból teremtik elő: pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a Regionális Operatív Programhoz és a Balaton Fejlesztési Tanácshoz is.