- A Magyar Filmírás Napja és a Filmszemle jó alkalom arra, hogy a nagyvilág figyelmét is kiváltó, sztrájkoló amerikai forgatókönyvírók helyzetén keresztül bemutassuk a hazai viszonyokat. Hogyan állunk erkölcsi, anyagi elismertség tekintetében, milyen a magyar filmírás?
- Magyarországon valójában még csak most vetjük meg a szakma alapjait. Néhány hónapja alakult meg a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete. Jogilag nem vagyunk érdekképviseleti szervezet, de mindent megteszünk a szakma presztízsének és színvonalának emeléséért. Megbecsültségünk mind anyagi, mind erkölcsi értelemben sok kívánnivalót hagy maga után. Az alkotói hierarchiában nem vagyunk a minket megillető helyen. Magyarországon nagyon erős hagyománya van a szerzői filmeknek, miszerint a rendezők maguk írják filmjeiket. Az utóbbi négy-öt évben érezhető változás. Egyrészt megjelent egy fiatal generáció, amelynek van kellő energiája, hogy tegyen a szakma elismertsége érdekében, másrészt a filmszakmai döntéshozók részéről is érezhető egyfajta nyitottság a forgatókönyvírók problémái iránt - ad tömör helyzetképet Lovas Balázs.
- Beszélgetésünk előtt többször említette a nemzetközi filmvilágot. Minek tulajdonítható, hogy a magyar filmek ritkán érnek el nemzetközi téren átütő sikereket?
- Fesztiválszinten nem szégyenkezhetünk, vannak eredményeink. Kommerciálisan sikeres magyar filmek valóban nincsenek. Ez visszavezethető részben a forgatókönyvekre. Nem képesek történetet mesélni a magyar filmírók. A témának egyszerre kellene univerzálisnak lennie, de úgy, hogy közben föl tudjon fölcsillantani egy olyan kulturális specifikumot, ami megadja azt a különlegességet a mozinknak, melynek segítségével kiemelkedhet a filmek dömpingjéből. Ez csak kis mértékben költségvetési kérdés, kevés pénzből is lehetne minőségi színvonalú zsánerfilmet alkotni, vannak olcsó műfajok, mint például a thriller vagy a vígjáték.
- Mikor éreztetheti hatását az új generáció?
- Az új generáció már évek óta jelen van. De továbbra is a szerzői filmes hozzáállás az uralkodó. A történetmesélés terén még botladozunk. Elképzelhetetlen jelenleg, hogy sorozatban lehetne sikerfilmeket készíteni, pedig üdvös lenne, ha egy-két példával kirukkolnánk a nemzetközi piacon is.
- Mi a különbség egy író és egy forgatókönyvíró munkája között? Mennyire térhet el a forgatókönyvíró az alapregénytől?
- Kezdjük az utóbbi kérdéssel: abszolút mértékben eltérhet! Az irodalom és a film két teljesen különböző médium. Írásban remekül bemutathatók a belső lelki folyamatok, a film inkább a külsődleges konfliktusokkal operál. Filmen - ha adaptációról beszélünk - sokkal jobban működnek az eseményvezérelt formák. A Bűn és bűnhődést például szinte képtelenség jól filmre vinni, mert szerintem nem lehet vizuálisan bemutatni a lelki konfliktusokat. Az író és filmíró közti legfőbb különbség? Már maga az elnevezés - forgatókönyvíró - is félrevezető. A munka csak kis százalékban írói tevékenység, jóval nagyobb mértékben agymunka: konstruálás, spekuláció. A forgatókönyvíró inkább hasonlítható egy mérnökhöz, mesteremberhez - véli a szakember.
- Önmagában a tehetség elegendő a forgatókönyvíráshoz?
- Millióból egy elképzelhető, hogy tanulás nélkül is zseniális dolgokat tud felmutatni, de a történetmesélés alapjait tudatosan el kell sajátítani. Az alapvető dolgok akár fél év alatt megtanulhatóak, más kérdés, ez mikor válik rutinná.
A szappanopera sorozatok "nyersanyagának" készítéséről Lovas Balázs azt tartja, hogy az nagyon jó tanulópálya, de egy-két évnél tovább nem lehet bírni az ilyen munkát, mert kiszipolyozza az embert. Ráállítja az írókat egyfajta gondolkodásmódra, ad egy rutint, viszont lényegében tömeggyártásról van szó és ez későbbiekben a kreativitás rovására megy.
A jövőt illetően vannak már konkrét tervek, többről beszélhetünk, mint csupán kísérletezésről. A Filmszemle keretében zajló Filmírás Napján kerekasztal-beszélgetést tartottak a forgatókönyvírás fejlesztésének fontosságáról, nemzetközi szaktekintélyek bevonásával. Bemutatkozott a frissen megalakult szakmai érdekvédelmi szövetség, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete, s újra megtartották a tavaly ősszel Pécsett debütált Central European Pitch Forum-ot, Közép-Európa első forgatókönyv-börzéjét. Folytatják a tehetségkutatást, pályázatokat írnak ki, s egy nemzetközi internetes forgatókönyv-piactér kialakításán munkálkodnak, ahová külföldi filmírók is föltölthetik könyveiket. Így a portál így egyfajta virtuális forgatókönyvíró ügynökségként funkcionálna. Ötleteik vannak bőven, nemcsak akkor, amikor írnak és dolgoznak.
