Kardos Sándor a versenyprogramban szereplő kísérleti és kisjátékfilmekről szólva kiemelte: "olyan emberek kezdenek el filmet csinálni, akik minden értelemben profik, ez nagyon örömteli dolog". Vannak kiemelkedő alkotások, de általánosságban elmondható, hogy a filmek többsége profi, a világ bármely részén megállnák a helyüket - tette hozzá.

Rámutatott arra, hogy a filmkészítők "teljesen új levegőt, teljesen új tartalmakat hoznak be". A téma nagyon széles skálán mozog: a finoman szőtt alkotásoktól egészen a "nagyon durva" szociális problémákat feldolgozó munkákig - mondta, hozzáfűzve, hogy minden téma megfelel a stílusnak. A filmkészítők követni tudják, amit elhatároztak - vélekedett.

Kardos Sándor kitért arra is, hogy saját generációjához viszonyítva változást tapasztal: "a fiatalok előtt már nyitva van a világ, munkájukkal egy nyitott világba lépnek, ami egyrészt hihetetlen nagy ajándék, másrészt természetes".

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal filmeseknek el kell dönteniük, valami eredeti dolgot készítenek vagy utánoznak egy olyasvalamit, amit mások máshol már sokkal jobban megcsináltak.

A kísérleti és kisjátékfilmek nyilvános értékelőjén Czabán Sándor, a zsűri tagja Saufert Ákos Az egyensúly művészete című, egy tornásznőről szóló munkájáról szólva megemlítette: az alkotásnak francia újhullámos "feelingje" van, a történet pedig egy kissé burleszkes.

Császi Ádám három, peremen élő ember sorsát bemutató, Gyengébb napok című filmjét értékelve Kardos Sándor azt mondta, a többi alkotáshoz viszonyítva ezt tudja a legkevésbé elfelejteni. Úgy fogalmazott: a film "ellenállhatatlanul hatott". Petrányi Viktória, a grémium tagja szerint a film "könnyed", s elkerüli a közhelyeket.

Bocaccio műve, a Dekameron 3. napja első novellájának filmadaptációjáról, Szőcs Petra A mindenes című munkájáról Kardos Sándor úgy nyilatkozott, az "egy finoman szőtt rokokó munka". Czabán György szerint megjelenik a filmben az erotika, Petrányi Viktória pedig azt hangsúlyozta: "nem ül rá az irodalom", "van benne szellem".

A Kócos, Gerő Marcell alkotása Kardos Sándorban Franz Kafka világát idézte. Meglátása szerint "az egész film a maga nemében tökéletes", s Petrányi Viktória is úgy értékelte: a film világa "egyben van tartva".