Mint sok más műsortípusnak, a szappanoperának is az Egyesült Államok a szülőhazája. Előzményeinek a napilapok hasábjain megjelent folytatásos regények, képregények számítanak. Kereskedelmi alapokon jön létre: a kezdetleges rádiós szappanoperák heti 5-10 percben egy család történetét mutatták be, ahol a családtagok folyamatosan szappan-, fogkrém-, vagy mosópormárkák előnyeit hangsúlyozzák.

A hőskori szappanoperák első tagja a Betty and Bob, 1932-ben sugározták először. 1940-ben már 64 efféle sorozat fut a rádiókban, és 1950-51 fordulóján megjelenik az első európai rádiós szappanopera is. A televízió elterjedésével a műsortípus a rádióból a képernyőkre költözik, a hatvanas években már alig találunk csak hangos amerikai sorozatot. A napi szériákra vevők éhségét már a hetvenes évek végétől igényes heti szappanoperákkal pótolják (például a Dallas). Az első európai televíziós napi szappanopera 1960-ban jelent meg az első angol kereskedelmi adón, az ITV-n. Németországban az első napi változat 1992-ben indult, az első heti pedig 1985-ben.



Történetének középpontjában mindig egy közösség áll, a több szálon futó cselekményt a szereplők között újra és újra felbukkanó konfliktusok viszik tovább. Egy rész történéseinek megértéséhez korábbi ismeretek szükségesek, az eseményekbe való bekapcsolódás általában nem okoz gondot, mert el tudják húzni a részeket, mint azt a bizonyos rétes tésztát. Föld felett járó, romantikus, sablonos karakterekkel dolgozik, kevés az összetett jellem, a színészek játéka színpadias. A történetek gyakran gazdag családokról és azok marakodásairól szólnak.

Van napi szappanopera (daytime soap) és heti vagy főműsoridős (weekly/primetime soap). Főleg napi szappanoperákra jellemző a sok stúdiófelvétel, és kevés külső helyszín. A szappanoperát gyártó társaságok az esetek döntő többségében több évre tervezik termékük piaci jelenlétét. Az egyes epizódok szinte mindig úgynevezett „cliffhangerrel” záródnak. Az író az érdekes jelenet történéseit nyitva hagyja, majd a következő epizódban fejezi be. A cél pont az, hogy újra és újra leüljön a néző a tévékészülék elé, abban az adott időpontban.

Legtöbbször a 18-49 év közötti nőket, családanyákat tekintik fő célcsoportnak ezek a műsorok, de léteznek kifejezetten ifjúságnak, férfiaknak, homoszexuálisoknak, illetve egyéb szubkultúráknak szánt szappanoperák is.

Az, hogy ma nézhetjük a Barátok köztet, vagy a Jóban-Rosszbant az senki számára nem jelent újdonságot. De mit néztünk 10-15 évvel ezelőtt? Dallas, Klinika, Guldenburgok öröksége, Paradicsom Szálló, Szomszédok, és társai. Jöhet a szappanopera retro.

Dallas

Az amerikai sorozatot, ami fogalommá vált, 1978-tól 1991-ig forgatták. Egy texas-i olajmágnás család hétköznapjait követte nyomon 14 különböző hosszúságú évadon keresztül. A sorozatot Magyarországon 1990 és 1997 között tűzte műsorára a Magyar Televízió, majd később az RTL Klub is. Máig a nemzetközi televíziózás legsikeresebb állomásaként tartják számon. 356 epizódból tevődik össze, amelyek egyenként 47 perc hosszúságúak. A szappanopera ötletének gazdája David Jacobs producer, filmrendező és forgatókönyvíró. A Ewing család élete Golden Globe- és Emmy-díjaban is részesült.

Amolyan modern kori Rómeó és Júliával kezdődik. Két ellenséges család gyermeke egymásba szeret, és összeházasodnak. A kisebbik fiú, Bobby feleségül veszi Pamela Barnes-t. Az idősebb testvér, Jockey , a családi vállalkozás gátlástalan és arrogáns vezetője, aki rivalizálni kezd Pamela bátyjával, Cliff Barnes-szal. Számos izgalommal és meglepő fordulattal szolgált a tévénézők számára, miközben a készítők újabb és újabb szereplőket vonnak be a dúsgazdag olajmágnások fényűző életébe.

Klinika

A klinika a Fekete-erdő szívében játszódó 70 részes ZDF-sorozat volt 1985 és 1988 között. A helyszínt a forgatókönyvíró választotta. Herbert Lichtenfeld újságíró korábban különböző riportok kapcsán bebarangolta a Fekete-erdő vidékét és egy gyönyörű völgyben találta magát. Amikor az író előszőr pillantotta meg a festői völgyet, nem is gondolta, hogy ez a táj évek multán sorsdöntő szerepet játszik majd az életében.

A sorozat valamennyi műtét-jelenetét szakorvosok állították be. Így Brinkmann professzornak, Christanak, Udonak, Elke nővérnek és a többieknek „könnyű” dolga volt. A klinika kísérőzenéjét Hans Hammerrschmidt komponálta, aki korábban Hildegard Knefnek, a világhírű német sanzonénekesnőnek és színésznőnek írt dalaival lett híres. A klinika főcímzenéje akkoriban felkerült a német slágerlistára is. A komponista a sorozat 70 folytatásához összesen 1800 oldalnyi hangjegyet vetett kottapapírra.

Szomszédok

Kultikus magyar teleregény, az 1990-es évek egyik legnépszerűbb -és sokáig egyetlen- magyar TV-sorozata volt. Az első rész próbaadása 1987 februárjában, míg utolsó, 331. epizódja 1999. december 30-án ment a Magyar Televízióban. Cselekménye a gazdagréti lakótelep egyik panelházában élő emberek, családok és ismerőseinek mindennapjait, életét meséli el, apró-cseprő gondjaikat, problémáikat, a kor jellemző helyzeteit, történéseit dolgozza fel 30 perces epizódokban.

A legtöbb jelenetet a gazdagréti lakótelepen vették fel. A sorozatban szereplő Lantos utca 8. a valóságban a Csíki-hegyek utca 1. A stáb az 1. emeletet bérelte ki, három lakásban a három család lakott, a 4-es számú lakásban pedig a Gábor-Juli stúdió volt berendezve.

Horváth Ádám, Bujtás János, Bujtor István, Vadas Mihály voltak a rendezők. Miskolczi Miklós, Polgár András, Horváth Ádám, Szabó György, Zimre Péter a forgatókönyvírók. Vukán György és Hidas Frigyes nevéhez pedig a zene köthető. Na és a szereplők? Zenthe Ferenc, Komlós Juci, Kulka János, Frajt Edit, Ábel Anita, Trokán Péter, Fehér Anna, Schubert Éva, Kézdy György és még hosszasan lehetne sorolni.

Família Kft.

Amíg a Szomszédokra néha komor - hiszen a mindennapi életet tükrözte – hangulat volt a jellemző, a Família Kft.-re a könnyed szórakozás illett. A ’90-es évek egyik népszerű magyar televíziósorozata Gát György és Szurdi Miklós nevéhez fűződik. Magyarországon ez volt az első szituációs komédia (sitcom). Kezdetben még Szép apukát Szombathy Gyula, Kövér apukát pedig Balázs Péter alakította, őket váltotta fel később Ádám Tamás (Szép Károly) és Nagy Zoltán (Kövér Lajos).

A Família Kft. nyolc éven át volt műsoron, ám időközben megjelentek a kereskedelmi televíziók (TV2 és az RTL Klub), és ezeknek a csatornáknak a kínálatdömpingjével a sorozat már nem tudott versenyezni. Összesen 385 rész készült belőle. A Família Kft. vetítési jogát 2005-ben vásárolta meg a Viasat 3 kereskedelmi csatorna, és azóta többször is műsoron volt.

Érdekesség, hogy a sorozat forgatókönyvét eredetileg nem ikrekre írták. A Spáh-testvérekre a szereplőválogatáson figyeltek föl, amikor búcsúzáskor az egyik iker jóindulatúan figyelmeztette a válogatókat, hogy ne lepődjenek meg, ha újra ő jönne be. Végül annyira megtetszettek, hogy hozzájuk igazították a történetet. Ágica (Esztergályos Cecília) elhíresült mondata: „Eddig, eddig, eddig vagyok”, szállóigévé vált, és bizony még ma is sokszor hallani.

Ezek azok a sorozatok (sok más, itt, fel nem sorolt filmmel együtt), amelyek kedvéért sokan még ma is leülnénk a tévé elé. Néznénk, hogy mit is szerettünk ebben. Nem értenénk, vagy most értenénk meg igazán.