Emlékeztetett rá: az ellenzék kezdeményezésére került bele a rendőrségi törvény tavalyi módosításába a Független Rendészeti Panasztestület, egyfajta "kollektív ombudsmani intézmény" létrehozása, amelyhez a rendőrséggel szembeni panaszok ügyében lehet fordulni.
Eddig, ha az állampolgár úgy érezte, sérültek emberi jogai a rendőrségi intézkedés során, akkor egyedül a rendőrséghez fordulhatott panasszal. A testület létrehozása után azonban a sértett vagy képviselője (akár a képviselettel megbízott emberi jogi szervezet is) az illetékes rendőrkapitányság mellett fordulhat a Független Rendészeti Panasztestülethez is - mondta. Hozzátette: a testület a panaszokat megvizsgálja, és indokolt esetben az országos rendőrfőkapitányhoz továbbítja az ügyet, hogy indítsa meg az eljárást.
Emellett az országos rendőrfőkapitánynak havonta kell tájékoztatnia a testületet arról, milyen ügyekben fordultak hozzá és beosztottjaihoz, ezeket a testület megvizsgálja és utasíthatja eljárásra a főkapitányt.
A képviselő a testület jelentőségét abban látja, hogy a társadalmi kontrollt megjelenítve hozzájárulhat a hatósági kultúra fejlesztéséhez, ahhoz, hogy megváltozzon a rendőrség hozzáállása az állampolgárokhoz.
A testület öt tagját az Országgyűlés kétharmados többséggel, listáról választja. A jelölteket az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság, valamint a Honvédelmi és rendészeti bizottság terjeszti a Ház elé. A jelölést ötpárti egyeztetés előzte meg. Balog Zoltán hangsúlyozta: a jelöltek nem pártjelöltek, hanem szakmai hozzáértés alapján kérték fel őket.
A tervek szerint az Országgyűlés február 18-án szavaz a jelöltekről. Balog Zoltán egyelőre nem kívánta megnevezni a jelölteket, arra hivatkozva, hogy még folyik nemzetbiztonsági átvilágításuk.
Az MTI azonban úgy tudja, hogy a két bizottság Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudman, Juhász Imre, a Civil Jogász Bizottság tagja, Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Fráterné Ferenczy Nóra jogász és Féja András ügyvéd megválasztására tesz javaslatot.
