Az 1958-as brüsszeli világkiállítás idején a belga filmarchívum filmversenyt rendezett, amelyen a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) és a Filmtörténészek Nemzetközi Szövetségének Irodája által kijelölt zsűri tagjai az általuk legjobbnak tartott harminc filmre szavazhattak. Ezek közül választották ki a szavazatok arányában a tizenkét legjobb filmet és a tizenkét legjobb rendezőt.
A cél az volt, hogy felhívják a világ figyelmét a filmművészet nagy alkotásaira, és eloszlassák azt az előítéletet, amely a filmet mulandó, csak a napi aktualitáshoz kötött, felületes és illanó művészetnek tartja.
A legjobb filmek a Patyomkin páncélos (Szergej Mihajlovics Eizeinstein), az Aranyláz (Charlie Chaplin), a Biciklitolvajok (Vittorio De Sica), Jeanne d'Arc szenvedései (Carl Theodor Dreyer), A nagy ábránd (Jean Renoir), a Gyilkos arany (Erich von Stroheim), a Türelmetlenség (David Wark Griffith), Az anya (Vszevolod Pudovkin), Az aranypolgár (Orson Welles), A föld (Alekszandr Dovzsenko), Az utolsó ember ( Friedrich Wilhelm Murnau) és a Dr. Caligari (Robert Wiene) lett.
A tizenkét legjobb rendezőnek Charlie Chaplint, Szergej Mihajlovics Eizeinsteint, René Clairt, Vittorio De Sicát, David Wark Griffith-t, John Fordot, Jean Renoirt, Carl Theodor Dreyert, Erich von Stroheimet, Friedrich Wilhelm Murnaut és Robert Flahertyt választották.
Az Örökmozgó Filmmúzeum sorozatában Fejes Katalin tájékoztatása szerint az érdeklődők február 9-én, szombaton láthatják Carl Theodor Dreyer 1928-ban készült Szent Johanna-filmjét, amely az eretnekként máglyahalálra ítélt törékeny lány élethalálharcát mutatja be.
Az Örökmozgó február 13-án tűzi műsorára Jean Renoir 1937-es munkáját, A nagy ábrándot, amely az első világháború idején játszódik egy német fogolytáborban, és három francia katona történetét mondja el.
Február 14-én kerül sorra Friedrich Wilhelm Murnau 1924-es alkotása. Az utolsó ember egy hotelportás története, akit öreg napjaira lefokoznak vécés bácsivá, s akit a megaláztatás tönkretesz.
Február 19-én vetítik Alekszandr Dovzsenko 1930-as filmpoémáját A földet, amely a kolhozosítás időszakát dolgozza fel, páratlan szépségű képekben ragadva meg a forradalmi világformálás drámáját.
Az érdeklődők egy nappal később láthatják Vszevolod Pudovkin 1926-ban készült, Az anya című munkáját, amely egy munkáscsalád történetébe ad betekintést egy 1905-ös gyári sztrájk idején. Az iszákos apa egy forradalomellenes szervezethez csatlakozik, míg a fiú, Pavel a munkásmozgalmat támogatja. Az anya kezdetben védené a családját a bajkeverőktől, de később fiához hasonlóan a felkelők oldalára áll.
Február 22-én az ismertető szerint a Türelmetlenség című filmet tűzik műsorra. David Wark Griffith 1916-os alkotása négy cselekményszálon fut: a hatalomféltő főpap néppusztítással végződő babilóniai epizódja, Krisztus keresztre feszítése, a francia hugenották lemészárlása Szent Bertalan éjszakáján és a modern Amerika nagyvárosi dzsungelében küszködő fiatal pár története.
Orson Welles 1940-41-es Aranypolgára, amelyet február 24-én láthat a közönség, egy haldokló milliomos titkát kutatja: "rózsabimbó" - ez volt az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló, páratlan karriert befutott embernek, s ezen a nyomon indul el egy újságíró.
Február 29-én vetítik Robert Wiene Dr. Caligari című 1920-as munkáját, amely egy őrült hipnotizőr és médiumának kapcsolatát mutatja be: a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát.
A sorozatról szóló összegzés szerint a "brüsszeli 12" kilenc alkotása mellett február 18-án meglepetés vetítésre várják a közönséget az Örökmozgó Filmmúzeumba.
