A műsor első témája a szombati neonáci megemlékezés volt. Több száz fekete ruhába öltözött szimpatizáns emlékezett az 1945. február 11-én a budai Várból kitörést megkísérlő német és magyar katonákra a Hősök terén, az ismeretlen katona emlékműve előtt a betiltott Vér és Becsület Kulturális Egyesület egykori vezetője, Domokos Endre János kezdeményezésére.

Az egyik hallgató, aki a rendezvény idején épp arra autózott, felháborodását fejezte ki a megemlékezés kapcsán: „Ezt megengedik Magyarországon, hogy nyíltan náci, fasiszta nagygyűlés legyen, ahol megemlékeznek a Waffen SS-ről, aztán meg eléneklik a hitleri Németország himnuszát, és ezt a magyar rendőrség biztosítja, erre adnak területfoglalási engedélyt, ez valami vérlázító! És amikor megálltam kocsival a Hősök terén, odajött egy rendőr, és azt mondta, hogy kössem be az övemet, mert így szabálysértést követek el.” Erről egy egykori Verebes István rendezte színitanodás vizsgadarab jut az eszembe, melynek egyik jelenetében egy rendőr korholja unokaöccsét, amiért az egy veszekedést követően megölte, majd feldarabolta nagyanyját, és még egy Sport szeletet is lopott a boltban. Fialának egészen más jutott az eszébe, ugyanis csak ennyit kérdezett a hallgatótól: „Nézelődünk, nézelődünk?” A „másik oldal” is csatlakozott: az egyik hallgató azokat bírálta, akik mindenkit lenáciznak, akik anno a hazájukat védték - nagyapjának háborús történeteivel nyomatékosította méltatlankodását.

Fiala szerint mindenki túl komolyan vette, mikor múltkori műsorában „visszaállította a szocializmust”. Ugyanilyen komolyan veszik a kommunistázást, fasisztázást; mintha visszaállna attól egy megdöntött rendszer, hogy megemlékeznek róla: „Mikor nyugszanak meg a kedélyek, és mikor lehet szabadon fasisztázni és kommunistázni, miközben az egy egyéni elmebajnak tűnik, és nem gondolja a többség azt, hogy ezáltal visszajön a Gulag vagy Auschwitz.” A Gulag mostanában gyakori vendég Fialánál, de ezúttal meglepő módon semmiféle nénivel nem kapcsolta össze a megemlítését.

Az egészségügyi törvényről való szavazás miatt a kitolták a kordonokat a rendőrök a Kossuth téren. Egyesek szerint a kordon a „sajátságos önkény és szóba nem állás jelképe”, mások pedig azt vallották, hogy „amely törvényt megszavazásához kordon kell, azt a törvényt nem kell megszavazni” avagy „amelyik kormányzat ennyire félti magát, annak le kellene mondani”. Szerencsére a monnyonle-vonal itt meg is szakadt; hallottuk már jó párszor. Fiala ezután Bruce Willishez hasonlította magát, aki a Harlem közepén jelentette ki, hogy utálja a négereket. Szó esett a Molotov-koktél-dobálókról, a rendőrök és beosztásuk magassága közti fordított arányosságról, valamint a címben említett kalapácsról: „Különböző szerelésekhez az emberek különböző kalapácsokat vesznek igénybe: nagy munkához nagy, finomabbhoz kis kalapács kell. A társadalom egy része miért csak a nagy kalapácsot ismeri? Az a közeg, aki ismeri a kis kalapácsot, miért nem próbálja meg a többiek kezébe adni?”

Fialának sem jó, sem rossz véleménye nincs a Kossuth tériekről. A szabályok tiszteletben tartására pedig náluk sokkal jobb példát ad szerinte egy, lányának iskolájában aláírást gyűjtő férfi, akinek mikor szóltak, hogy tevékenysége szabályellenes, szó nélkül távozott a helyszínről, nem kellett „oszlatni”.

Végül Rogán Antal fideszes politikus szombat reggeli klubrádiós szerepléséről esett szó. Fiala arra volt kíváncsi, hogy közönsége szerint Rogán jó színész vagy jó politikus? A két alternatíva közül a közönség körében az utóbbi nyert; Fiala mégis egy filmszereplőhöz hasonlította a politikust: „Rogán olyan lesz, mint Pierre a Megáll az időben, de még nem sikerült neki.” Egyesek szerint Rogán Antal kezd konszolidálódni, már nem annyira Orbán Viktor szócsöveként funkcionál, mint korábban; egy másik hallgató viszont egyenesen félelmetesnek nevezte; Fialának pedig az ügyről a politikus egykori barátnőjének neccharisnyája jutott eszébe. Hogy jön ide egy harisnya? Az ismétlésből megtudják.

A műsor szerkesztett változatát hajnali fél egy és két óra között hallgathatják meg a Pont FM 88.1-en.