Mint mondta, gyakran kérdezik tőle, hogy az írásaiban szereplő karaktereket vajon magáról mintázta-e. A válasz: általában nem, de két figura - a gazdag muszlim szülők által felnevelt hindu kisfiú, Szalím Szinai az Éjfél gyermekeiben, és a Fúriadüh egyetemi tanára, Malik Solanka - tágan értelmezve autobiografikus gyökerű szereplők. Több azonban nem lesz, mivel - magyarázta az ezerfős közönségnek Rushdie - a mai könyvpiacot elárasztották a memoárok és önreflektáló történetek, a szépirodalom hívei pedig szinte elvárják, hogy az írók hús-vér személyeket mintázzanak meg.
Szalím Szinai, Malik Solanka és más alakjai, amelyeket élő emberek inspiráltak, mindazonáltal önálló entitásokká lettek a művekben - tette hozzá. Az író megdöbbentőnek találta a Fúriadüh fogadtatását, azt, hogy milyen sokan állították párhuzamba Solankát - a férfit, aki egy éjjel majdnem megöli alvó feleségét - és szerzőjét. Ezért nem szerepelnek önreflektív karakterek az Európában áprilisban, az Egyesült Államokban pedig júniusban megjelenő The Enchantress of Florence (A firenzei bűbájos) című új regényében sem.
Hozzátette: világéletében nagyra becsülte, hogy William Shakespeare életét alig ismerjük, így aztán műveit önmagukban, kizárólag a szöveg művészi mondanivalóját szem előtt tartva értelmezzük, nem pedig Shakespeare életének valamiféle interpretációjaképp.
Salman Rushdie írói pályája az 1975-ben megjelent Grímusszal kezdődött, de az irodalmi közélet figyelmét csak 1980-ban, Az éjfél gyermekeivel vonta magára. Leghíresebb regénye, a Sátáni versek (1988) már megjelenésekor kiváltotta az iszlám világ tiltakozását Mohamed próféta "tiszteletlen" megjelenítése miatt. A könyvet számos országban betiltották, majd 1989 elején Khomeini ajatolláh iráni vallási vezető fatvát - kiközösítési (és egyben halálos) ítéletet - szabott ki az "istenkáromlóra".
Rushdie emiatt közel tíz éven át kényszerült rejtőzködő életmódra, míg végül 1998-ban az iráni kormány visszavonta az akkor már egy évtizede halott Khomeini halálbüntetési parancsát.
Az író számos irodalmi díj birtokosa, a legmagasabb brit irodalmi kitüntetés, a Booker-díjat 1981-ben Az éjfél gyermekeiért nyerte el.
