A paleocén idejében, nagyjából 55 millió éve egy alkalommal mintegy 5 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. Az ötezer évig tartó periódusban éhes rovarok tömegei lepték el a mérsékelt égövet a felforrósodott trópusi és szubtropikus vidékekről menekülve.
Ez az időszak földtörténeti lépték szerint csak egy pillanat, de a mai klímaváltozáshoz képest mégis sokkal lassabban játszódott le - az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága szerint a XXI. század végére 1,8-4 Celsius fokkal lehet melegebb. Az ősi hőmérsékleti csúcs - az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) - gyors, ötezer évig tartó felmelegedéssel kezdődött, és ezután mintegy százezer évig tartó meleg időszak köszöntött a bolygóra.
Ellen Curano, a Pennsylvaniai Állami Egyetem és a Smithsonian Intézet munkatársa a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányában megállapítja, hogy ebben az időben a légköri szén-dioxid mennyisége valószínűleg a háromszorosára nőtt, emiatt a növények tápértéke csökkent, így a rovaroknak sokkal nagyobb mennyiséget kellett elfogyasztaniuk.
"A növényekben okozott kár mértéke megnőtt, a károsított levelek száma megduplázódott" - állapítja meg a kutató, aki munkatársaival wyomingi lelőhelyekről, a felmelegedés előtti és az azt követő időszakból származó növényi fosszíliákat hasonlított össze - a széles rálátás biztosítása érdekében mintegy négymillió éves periódust átvizsgálva. A maradványok azt mutatták, hogy a rovarok nemcsak többet ettek, de többféle kárt is okoztak a növényekben, mint korábban. Aknákat fúrtak a fákba, petéiket a levelekbe injekciózták, ahol aztán gubacsok képződtek, amelyekben a lárvák fejlődhettek.
"Világosan láthattuk, hogy a rovarok egyre északabbra vonultak a hőmérséklet emelkedésekor" - mondja Currano - "és ezért mi is számíthatunk erre, de arra is, hogy a rovarkárok jelentősen megnőnek a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével arányosan, ahogyan ez a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum idején is történt.
A szén-dioxid-koncentráció 55 millió évvel ezelőtti növekedésének oka tudományosan vitatott. A legkézenfekvőbb elmélet szerint akkoriban ezt a jelenséget vulkánkitörések indukálták.
