A magas vérnyomás a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség: a világ iparilag fejlett országaiban minden harmadik-negyedik felnőttnek gyógyszeres kezelésre van szüksége. Az is kiderült, hogy a legtöbb ilyen betegnek a vérnyomását csak többféle gyógyszer gondos kombinációjával lehet megfelelő szinten tartani, ezért nagy az esélye annak, hogy a páciens időnként elfelejti bevenni a tablettáit.
Nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a pontos gyógyszerszedés, a terápiahűség ebben a kórképben legjobb esetben is csak 50 százalékos. Nagy segítséget jelentene, ha volna olyan megoldás, amely nem igényelne rendszeres, megszabott időpontokra vonatkozó gyógyszerbevételt. Ennek reménye csillant fel azzal, hogy folynak a kutatások a magas vérnyomás kezelésére alkalmas oltással kapcsolatban.
Egy svájci biotechnikai cég, a Cytos foglalkozik ezzel a témával és a javasolt megoldás valóban igen újszerű. Szervezetünkben termelünk egy hormont, amelynek neve angiotenzin II. és igazi életmentő: ha hirtelen vérzünk, ha bármilyen okból vérnyomásunk lezuhan, erélyesen szűkíti az ereket és ezzel igyekszik az életet biztosító vérnyomásszintet fenntartani. Ha nincs szükség ilyen hatásra, a hormon akkor is emeli a vérnyomást és ha ezt fölöslegesen teszi, a magas vérnyomás hosszú időn át károsítja az ereket és a szívet. Az oltás ilyen helyzetben tudna segíteni.
A vakcina a szintetikus angiotenzin II. molekulát úgy alakítja, hogy olyan legyen, mint egy vírus. Immunrendszerünk ezt úgy érzékeli, mintha valami igazi, betegséget okozó vírus jutott volna be a szervezetbe, föltételezések szerint ilyenkor Y-formájú ellenanyagokat termel, amelyek az angiotenzinhez kapcsolódnak, ezért az így már nem illik bele a receptorba, abba a zárba, amit csak az eredeti anyag eredeti változata tudna kinyitni.
Az angiotenzin II. ellenanyag ezáltal akadályozza a hormon hatását, nincs érszűkítő hatás, a vérnyomás nem emelkedik. Az elképzelés azonban egyelőre éles vitákat vált ki a szakemberek körében. Többen kifejtették, hogy az immunválasz befolyásolása kiszámíthatatlan következményekkel is járhat. Egy ilyen fontos, szervezet által termelt fehérje hatásának gátlása előre nem látható módon befolyásolhatja az alkalmazkodást.
A svájci kutató, Juerg Nussberger, aki ezt a megoldást ajánlotta, először patkányokon vizsgálta a módszert. Ezt követően 72 emberen is vizsgálták az oltás hatását. Eredményeikről az Amerikai Szív Szövetség 2007 novemberében tartott kongresszusán számoltak be.
Három, havonta adott oltás hatására a magas vérnyomás nagyjából olyan mértékben csökkent, mint egy-egy jelenleg használatos gyógyszer alkalmazásakor és ez igen jól érvényesült éppen a kora reggeli órákban, amikor sok beteg vérnyomása kifejezetten megemelkedik.
A szakértők egyelőre úgy érzik, hogy az oltás legfeljebb a magas vérnyomás korai, még enyhe időszakában jelenthet új kezelési módot. "Ha a kezeléssel valami gond van, a beteg átmenetileg felfüggeszti a gyógyszerszedést" - mondta a svájci származású amerikai professzor, Franz Messerli. "Az oltást azonban nem lehet felfüggeszteni"- idézte a professzort az Amerikai Kardiológiai Kollégium tájékoztatója.
