A népszerűségi lista második helyezettje a csökkentett koleszterintartalmú étolaj és margarin, ezeket a teljes kiőrlésű gabonából készülő vagy magas rosttartalmú termékek követik
A Nielsen piackutató cég 2007 októberében online felmérés keretében öt világrész 46 országában 25 400 rendszeres internetezőt kérdezett meg fogyasztási szokásaikról, ebből Magyarországon 500-at.

Mint kiderült, a magyarok Európa-rekordernek tekinthetők a csökkentett koleszterintartalmú étolaj és margarin vásárlásában: ezeket a termékeket veszi rendszeresen a válaszadók 49 százaléka, s további 26 százalék alkalmanként teszi kosarába.

A vizsgált tizenkilenc európai ország átlaga ugyanis 26 százalék a rendszeres, s 27 százalék az időnkénti vásárlóknál. A magyar lakosság maga mögött hagyja Belgiumot, Írországot és Hollandiát.

A felmérés szerint a jódozott só népszerűségével csak Németország áll előttünk. Ott a rendszeres vásárlók aránya 70, a gyakoriaké 16 százalék, míg Magyarországon 60, illetve 22 százalékos a mutató. Ezzel a magyar lakosság szintén jóval az európai átlag felett van, amely 36 és 20 százalék.
Érdekes képet mutatnak a teljes kiőrlésű gabonából készülő vagy magas rosttartalmú termékek, amelyek a harmadik legnépszerűbb árucsoportot alkotják Magyarországon, ahol a válaszadók 33 százaléka tartozik a rendszeres fogyasztók közé. Az európai országok zömében azonban jóval magasabb az arány. Az élbolyt Írország és a négy skandináv piac alkotja. A magyaroknál az európai nemzetek közül ritkábban csupán az osztrákok, olaszok és franciák teszik kosarukba a különleges kenyérféléket és péksüteményeket Európában.

Magyarországon a probiotikus tejtermékeket a lakosság 22 százaléka vásárolja rendszeresen, időnként vagy ritkán 31, illetve 24 százalék, míg a válaszadók 23 százalékának sohasem esik a választása ezen élelmiszerekre.

"Jó" baktériumokat tartalmazó fermentált ital esetében az arány 12, 26, 23 és 39 százalék.
A népszerűségi lista utolsó helyezettje kétségkívül a szójatej, amelyet csupán a magyar lakosság két százaléka fogyaszt rendszeresen. A válaszadók 4 százaléka vásárolja időnként, s további 12 százalék ritkán. A megkérdezettek 82 százaléka viszont még sohasem vásárolta ezt a terméket.
A Nielsen kutatása kiterjedt arra is, hogy mi lehet a funkcionális élelmiszerek elutasításának oka. Európában a többség (53 százalék) nem hisz abban, hogy ezen termékek előnyösek az egészség szempontjából. Túl drágának tartja a megkérdezettek 35 százaléka, 21 százalék pedig egyszerűen "nem szereti az ízüket". A magyar válaszadók körében a három válasz egyenlő, egyharmad-egyharmad arányban szerepel.