A három szaurusz azonban anatómiai jellegzetességeinél fogva kétségkívül megosztozott az értékes zsákmányon Paul Sereno, a Chicagói Egyetem kutatója, a felfedezésről szóló, az Acta Palaeontologica Polonica című folyóiratban megjelent tanulmány szerzője szerint.

Az Eocarcharia dinops, vagyis vad tekintetű, cápafogú gyík kétségtelenül csúcsragadozó volt: 12 méteres magasságával felülmúlta még a később élt Tyrannosaurus rex méreteit is. Hatalmas fogaival és karmaival tépte szét áldozatát. Gömbölyű homlokán hosszában csontos sáv húzódott, amely igazán félelmetessé tette külsejét. Ezt nyilvánvalóan ellenfelei felöklelésére a kos szarvához hasonlóan használta a párosodási időszakban.

A Kryptops palaios - öreg rejtettpofájú: mivel orrán szarvszerű tülköt viselt - 7,6 méteresre nőtt. Megkövesedett csontjait még 2000-ben fedezték fel - az Eocarchariához hasonlóan. Nagy valószínűséggel dögevő volt, olyan életmódot folytatott, mint a mai hiénák. Ezt bizonyítják kicsi mellső lábai, rövid, a tetemek felkutatásához adaptálódott pofája.

A harmadik - már 1997-ben felfedezett - Suchomimus (krokodilutánzó) nevű állat nagyjából 11 méter magas volt.

"Ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a húsevők már egészen korán specializálódtak - északabbra nem tapasztalt módon" - mondja Sereno.

A hatalmas tirannoszaurusz uralta az északi vidékeket, de nem jutott el Afrikáig. Itt ez a három ragadozó osztozott a forrásokon, azaz megtalálta az együttélés módját - tette hozzá.

Paul Sereno és csoportja e fontos fosszíliákat 2000-ben találta egy szaharai ásatáson, amelynek során mintegy 20 tonnányi kövületet termeltek ki. A kövületek átválogatása után leltek rá a két ragadozó, a kryptops és az eocarcharia maradványaira, amelyekről megállapították, hogy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak. A csontokat összevetették a más, nagyjából ebben az időben élt állatokkal, így pontosabb képet nyerhettek arról a környezetről, amelyek táplálkozási láncát uralta e két húsevő.