A magyar és a nemzetközi filmszakma kiemelkedő személyisége utalt arra, hogy korábbi berlini fesztiválokon két filmje is sikerrel szerepelt. Az 1979-ben készült Bizalom, amely két, a történelem és a politika által egymáshoz sodort ember kapcsolatát mutatta be, valamint a rendszerváltás keserű tapasztalatait megörökítő, 1991-es Édes Emma, drága Böbe egyaránt Ezüst Medvét nyert. Mindkét filmmel a legjobb rendezői munkát díjazták. A Bizalom 1980-ban, az Édes Emma, drága Böbe pedig 1992-ben kapta meg az Ezüst Medvét - emlékezett vissza a rendező.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt évekkel ellentétben a Berlinale versenyprogramjában, illetve a különböző szekciókban idén miért nem szerepel magyar film, Szabó István azt válaszolta: a fesztivál igazgatósága nem talált olyan magyar filmet, amelyet szívesen bemutatott volna. A világhírű rendező szerint ez mindig a pillanatnyi ízléstől függ, attól, "ami éppen a levegőben van." "Ezt tudomásul kell vennünk" - tette hozzá.

A Collegium Hungaricum berlini magyar kulturális intézetben kezdődött magyar filmkiállítást megnyitva ugyanerről Szabó István azt fejtegette: még mindig nehezen tudjuk megértetni, kifejezni magunkat, s ez a filmre is vonatkozik.

Szabó egyébként a Cinema Total nevű filmkiállítást rendkívül jelentősnek nevezte. "Fontos, hogy a magyar film jelen van Berlinben. Ha nem is a Berlinalén, de legalább egy kiállításon" - hangoztatta.
Az Oscar-díjas magyar rendező elmondta, hogy jelenleg "több munkán" dolgozik. "A tervekről azonban nem szoktam beszélni" - tette hozzá.