Az európai országok közül Franciaországban él a legtöbb bevándorolt, ebből 4-5 millió fős a - többségében nem hívő - muzulmán népesség. 2200 muzulmán mecset és imaterem működik az országban. A francia hatóságok már évek óta hangoztatják, hogy a franciaországi muzulmánokat meg akarják óvni a külföldi integrista befolyásoktól és küzdeni akarnak a "pincék iszlámja" ellen, illetve az önjelölt imámok működése ellen.
Ennek a tervnek a jegyében folyik január 29. óta a Párizsi Katolikus Intézetben (Institut Catholique de Paris) húszegynéhány jövendő imám és muzulmán lelkész - köztük három nő - képzése, annak az egyezménynek a keretében, amelyet az intézmény a párizsi Nagymecsettel (GMP) kötött.
A kétéves tanfolyamot részben az állam finanszírozza, a diszciplína neve "Vallások, laicizmus, interkulturalitás", ennek keretében általános kultúráról, jogi kérdésekről, vallási és konkrét kulturális témákról esik szó.
Az imám feladata az ima vezetése és a prédikáció. Franciaországban mintegy 1200 imám van. Sokan közülük nem kaptak külön képzést a feladatra és csaknem a felük nem, vagy csak alig beszél franciául (csak mintegy 20 százalékuk francia állampolgár - annak született vagy elnyerte az állampolgárságot).
Miután a GMP nem képes fizetni őket, Algériából és Törökországból ideiglenes misszióval Franciaországba küldött imámokhoz folyamodik, ezek tisztviselői státusban dolgoznak - mondja a képzésükért felelős Djelloul Seddiki. A GMP Muzulmán Intézete jelenleg 120 jövendő imámot képez. A 3200 órás anyag elsajátítását hathónapos gyakorlat követi egyiptomi, tunéziai és algériai muzulmán egyetemeken.
Olivier Bobineau, a Párizsi Katolikus Intézet képzési igazgatója szerint az imámoknak szóló új tanfolyam "elő fogja segíteni a jogállamnak és a Francia Köztársaság laikus és demokratikus értékeinek megfelelő ismeretek és gyakorlat elsajátítását".
Djelloul Seddiki a maga részéről egyetért ezzel: "Ha magunk között maradunk, fundamentalizmussal vádolnak bennünket. El kell tehát kerülni, hogy az imám bezárkózzék a vallásába, a társadalom aktív szereplőjévé kell tenni."
Ám a sokak szerint a Muzulmán Testvérekhez közel álló franciaországi iszlám szervezetek uniója (UOIF), amely maga képzi imámjait, gyanakodva tekint erre a kezdeményezésre.
"Nem értünk egyet vele, mert a muzulmán közösség dolga saját imámjainak képzése. A GMP a maga eljárásával azt üzeni a világnak, hogy a muzulmánok nem képesek egyetértésre jutni" - mennydörög az UOIF egyik felelőse, Ounis Guergah.
Viszont Caroline Fourest esszéíró szerint, aki több könyvet írt az iszlámról és a laicizmus védelmezőjeként ismert, a (katolikus intézeti) képzés "jó formula". "Csakhogy, fűzi rögtön hozzá, nem minden franciául jól beszélő imám beszéli a laicizmus nyelvét."
Egyébként két arra irányuló terv is meghiúsult, hogy a GMP-t összekapcsolják a katolikus egyetemmel, az utóbbi a laicizmus védelmére hivatkozik.
Franciaországban 1905-ben fogadták el az állam és az egyház különválasztásáról szóló törvényt, ám a vallás helyéről vitázni ma is kényes témának számít. Nicolas Sarkozy elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései a vallások "civilizáló örökségéről" és "Franciaország keresztény gyökereiről" heves polémiát és kritikákat váltottak ki a laicizmus védelmezői részéről.
