Kitört a Tátrában a sajtszabadság

A Tátra lengyel oldalán mindössze néhány falucskában - ott azonban már több mint négyszáz éve - készítik ezt a sajátos ízű, kissé gumiszerű, ámde füstölt sajtfélét, hagyományos, kézi eljárással, mégpedig alapvetően pasztőrizálatlan juhtejből. Maximum 40 százalékban képezheti az alapanyagot a tehéntej.

A kéklő hegyek túloldalán, Szlovákiában szintén gyártanak valami hasonlót, de azt gépesített módon sajtgyárban, és - ami a legfontosabb - az alapanyag akár 80 százalékát is elérheti a tehéntej aránya.
A lengyelek 2007 elején kérték a brüsszeli bizottságtól, hogy vegye fel az eredetvédelemben részesített termékek közé az oscypeket - abba az illusztris társaságba, ahol például a francia roquefort vagy az olasz gorgonzola is található. Ezzel azt kívánták elérni, hogy csak azt a sajtot lehessen oscypek néven forgalomba hozni, amely ténylegesen a néhány lengyel falucska valamelyikében készült.

A szlovákok - vétójogukkal élve - hónapokon át akadályozták a döntés, mígnem végül beadták a derekukat. Jan Janczy, a lengyel juh- és kecsketartók szövetségének vezetője szerint a jelenleg a boltokban oscypek néven kapható sajt 70 százaléka nem érdemli meg ezt a nevet, és az uniós döntés nyomán most majd javulhat a helyzet. Azt mondja, a Szlovákiában gyártott termék szlovák neve még így is sokkal kevésbé különbözik a lengyel sajt nevétől, mint amennyire minőségben elmarad attól. A szlovákok ugyanis ostiepoknak nevezik ezt a fajta sajtot.