Szili és Kiss civilekkel találkozott

Szili Katalin hangsúlyozta: nem kell pártpolitikai erő vagy háttér ahhoz, hogy a civil szervezetek kimondják, mit gondolnak, hiszen megvan a rangjuk és tekintélyük véleményük megfogalmazására. Hozzátette: el kell érni, hogy a civil hang mindenki számára érték legyen.
Kiss Péter azt mondta, egyetért a házelnökkel és az lenne a jó, ha a civil szféra immunrendszere védekezne a befolyásolási szándék ellen, és le is leplezné azokat, akik fel akarják használni valamilyen célra a civil szervezeteket.

Szili Katalin kiemelte: szeretné, ha a konferencia egy új partnerség kezdete lenne, amelynek a párbeszéd az alapja és a civilek véleménye valóban súlyán és értékén jelenne meg. "A civileknek itt a helyük a felsőházban" - utalva arra, hogy a civilek álláspontjának is meg kell jelennie az Országgyűlésben.

A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament lobbi listáján mindössze 656 országos civil szervezet szerepel, miközben 60 ezer van Magyarországon.

Kiss Péter beszámolt arról, hogy 1990 és 2007 között a civil világ nonprofit civil szektorrá vált, hatszorosára nőtt a szervezetek száma, 210-ről 850 milliárd forintra emelkedett a bevétele, és a foglalkoztatottak száma eléri a százezret. Tájékoztatása szerint tavaly 27 ezer szervezetnek 1,3-1,4 millió adófizető 8,5 milliárd forintot ajánlott fel adója 1 százalékából, a Nemzeti Civil Alapprogramból pedig 6,3 milliárdot kaptak a civilek.

A kancelláriaminiszter bejelentette: a Új Magyarország Fejlesztési Tervben négy jogcímen összesen 3 milliárd forint pályázati pénz van kizárólag a civil szervezetek számára. Példaként említette a társadalmi megújulás operatív programot, az önkéntesség elterjesztését, és a közösségi kezdeményezések megjelenítését.

Emlékeztetett arra, hogy júniusban elindul a civil információs portál. Véleménye szerint a civilek megkerülhetetlenek, mert számos olyan kérdésben kínálnak megoldást, ahová az állam nem jut el, hiába van elegendő forrása. Kiss Péter úgy látja, a civil szervezeteknek markánsabban kellene részt vállalniuk a közhasznú feladatok ellátásában. Hozzátette: olyan országban szeretne élni, ahol az állampolgár dönti el, a közszolgáltatást a civil-, a magánszférán keresztül, vagy közvetlenül az államtól veszi igénybe.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kitért arra is, hogy az antidiszkriminációs, illetve az esélyegyenlőségi törvény megalkotása, valamint a fogyasztóvédelmi szabályozás átalakítása újabb irányokba tágítja a civilek mozgásterét. Kiss Péter a kormány részéről további partnerséget, együttműködést és párbeszédet kínált a civil szervezeteknek.