A GfK legfrissebb kutatásaiból kiderült, hogy a teljes gyógyszertári forgalom 1%-át sem éri el a patikán kívül megvásárolt orvosságok mértéke.

Bár a versenyhelyzet eredményeképpen a kiszolgálás pozitív irányba fejlődött a nem patikában történő vásárlás esetén, a vevőtájékoztatás továbbra is elmarad az elvárható szinttől – állítják a GfK LHS Health Care egészségügyi és gyógyszerkutatásokért felelős szakértői. A gyógyszertárakon kívüli termékárusítás eddig még alig változtatott a gyógyszervásárlási szokásainkon. Az említett 1%-os arány várhatóan valamelyest nőni fog, ám széles körű elterjedése nem lesz jellemző, és továbbra is a speciális vásárlói igények kielégítésében lesz domináns.

Sokkal nagyobb hatása van a piacra az újabb gyógyszertárak nyitásának, valamint a patikaláncok, -társulások formálódásának. Egyértelműen megjelent a patikák között mind a vevőért, mind a patikai költések nagyságáért folytatott verseny. Ez legerősebben Budapesten, valamint a nagyobb városokban jelentkezett, míg a kisebb településeken jellemzően csökkent a patikák jövedelmezősége és nőtt a kiszolgáltatottsága.

A vevők megtartása érdekében is egyre többet tesznek a gyógyszertárak. A vásárlók könnyebb, gyorsabb kiszolgálása érdekében lehetővé teszik az online, illetve telefonos rendelést. A patikavizsgálatok rávilágítanak, hogy a gyógyszertári munkatársak általában udvariasabbak és figyelmesebbek, mint korábban, de a tanácsadásra – főleg a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban – még mindig nagyon ritkán kerül sor.

A felmérés során kiderült, hogy a gyógyszertáraknak a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb a vényköteles gyógyszerek esetében alkalmazott kereskedelmi árrés. A patikusok szerint ennek növelésére lenne szükség ahhoz, hogy a nagyobb pénzlekötést igénylő, jobb raktári készletezés és a jelentős emberi erőforrást igénylő patikai tanácsadás általános színvonala javuljon. Ez utóbbi megvalósulása több szakember véleménye szerint a kidobott gyógyszerek arányát is jelentősen csökkentené.