A mangrove mind a környezet, mind a helyi gazdaság szempontjából nagy jelentőseggel bír. Amellett, hogy alapanyagként szolgál a faszén előállításához, a környezetnek és az élővilágnak is nagy szüksége van rá. Rengeteg vízi állatfaj bölcsőjeként szolgál, oxigént termel, csillapítja a hullámverést és megakadályozza a part erózióját. Az utóbbi évtizedekben viszont a mangrove erdőket egyre jobban kiszorították a garnélarák-termelők tavai, az új települések és utak, illetve a szénégetés áldozatává estek.
A délkelet-ázsiai országban 1961 és 1996 között ijesztő mértékben, közel 50 százalékkal csökkent a mangrove erdők területe. A kormányzat, a helyi vezetők és tudósok felvilágosító munkája nyomán az utóbbi években az irtás jelentősen lelassult, sőt sokhelyütt sikerült az elhódított erdőket a természetnek visszaadni. A garnélarák-termelők is erősen visszafogták az új tavak kialakítását ezeken a területeken.
A dél-thaiföldi Szuratthani tartományban lévő Wat Khaopranim elemi iskola tanulói is zászlajukra tűzték a környék elhódított mangrove-erdőinek újratelepítését. A helyi garnéla-farmerek szövetsége és az önkormányzat támogatásával eddig hét alkalommal szerveztek akciót, amelyek során 208 hektáron összesen 200 000 csemetét ültettek.
Csamni Petchakuk környezettan-tanár nagyon elégedett tanítványaival. - "Ez a nemzedék már jobban fog vigyázni a természetre, mint a miénk" - állítja. - "Nem csak könyvekből tanulják a természetet, de maguk is részt vesznek annak helyreállításában és óvásában. A gyerekekkel elhatároztuk, idén továbblépünk: kiszámítjuk, mennyivel sikerült csökkentenünk az üvegházhatást a fák telepítésével" - közölte nem kis büszkeséggel a tanár úr.