A Gyurcsány-beszéd előzöngéi

Február 13-án Orbán Viktor a Syma-csarnokban szólt a tavalyi évről. Ő beszédében a apokaliptikus látleletet adott az ország jelen helyzetéről, különös tekintettel a népszavazást érintő kérdésekről. Értékelésének további része a mozgósításról szólt, egyrészt kiadta az utasításokat saját aktivistáinak, másrészt megpróbálta az igenek irányába motiválni a bizonytalankodó baloldaliakat. Kulcsmondata is ez volt: „A jövő igennel kezdődik”, illetve nyomatékosan említette, hogy „Nem reformok, sikerek kellenek”.

Gyurcsány hagyományos év eleji megszólalását egy héttel eltolta, hiszen eredetileg 11-én, az első tavaszi plenáris ülésnapon értékelt volna. Szakértők szerint azonban az egészségügyi törvény újraszavazása, és Orbán összegzésének kivárása miatt a miniszterelnök taktikusan módosította az időpontot. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy bár nagyszabású adócsökkentést, vagy újabb reformintézkedéseket nem fog bejelenteni, kisebb léptékű, ám konkrét változtatásokat azért igen. Elsősorban az adóterhek mérséklését, és egy polgárosodási tervet vártak sokan Gyurcsánytól, ez részben teljesült is.



„Brutális fizikai támadások” ellenére is folytatják

Az államtitkárváltásokat jóvá hagyó Sólyom-jegyzék felolvasásával kezdődött délután egykor az ülésnap. Ezt követte a miniszterelnöki expozé; folyamatos taps közepette lépett a pulpitusra Gyurcsány Ferenc, bár Szili Katalin ironikusan megjegyezte: „Várjuk meg, míg az ellenzéki képviselőtársak elhagyják a termet.” Valóban, Semjén és Navracsics kivételével a fideszes honatyák kivonultak a szónoklat előtt.

Kemény és önkritikus felütéssel nyitotta évindítóját a kormányfő: „ Átkozottul nehéz másfél év volt...Sokunk életének legnehezebb másfél éve. Sokan elvesztették a hitüket, akik bíztak bennem. Sajnálom, hogy csalódást okoztunk.” A szabadkozás után rámutatott a reformok megkerülhetetlenségére, az oktatás- és az egészségügy átalakításának szükségességére: „Jobban bánnám, ha nem teljesítettük volna kötelességünket.”

Kiemelte, hogy kitartottak a változtatások mellett úgy is, hogy közben „brutális fizikai támadásoknak” voltak kitéve. Ennek részletezésére nem került sor, ugyanakkor Gyurcsány világossá tette, hogy hitük nagyobb mint a támadások ereje, ezért folytatni fogják a reformintézkedéseket. Épp ezek nyitottak lehetőséget a az Új Magyarország elnevezésű kormányprogram teljesítéséhez.



Viadukt és a rendszerváltás árulói

Ezt követően rátért a gazdaság helyzetére: idén szerinte 250 milliárd is meg fog maradni, ezért nem az lesz a kérdés, hogy miképp kell pótolni a hiányt, hanem, hogy mire lehet fordítani a megmaradó összeget. Ennek köszönhetően nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb évek következhetnek, sőt, már most olcsóbban működik az állam, kevesebbe kerül az adófizetőknek a fenntartása. Jövőre pedig a gazdaság kifehérítéséből 8 ezer forint jut minden állampolgárra. További eredmény, ami már most is érzékelhető: autópálya visz Nyíregyházára és Debrecenbe is, és megépült a kőröshegyi viadukt.

A gazdasági helyzet méltatása után Orbánhoz hasonlóan Gyurcsány is visszapillantott a rendszerváltásra. Bibó István gondolatait idézte, és hozzátette, 1989-ben a szabadság, gyarapodás és biztonság eszmehármasa vezérelte a rendszerváltó erőket. Megjegyezte, hogy sokan az akkori átalakulás harcosai közül mára elfáradtak, kiábrándultak, vagy éppen elárultak az akkori célokat. S épp az utóbbi csoport a hangosabb mostanában, tett ezzel burkolt utalást a Fideszre.