A hivatal közleménye emlékeztet: tavaly az igazságügyi és rendészeti minisztert hasonló tartalmú jogszabály-módosításra kérte fel az ombudsman, de ezt az akkori tárcavezető nem fogadta el.
Szabó Máté újabb érvekkel alátámasztva fenntartotta álláspontját. Erre válaszul az igazságügyi tárcavezető kifejtette: "bár az eredeti jelentésben megfogalmazott tételek egy részét továbbra sem tudja elfogadni, indokoltnak tartja a jogszabályalkotás minél szélesebb körű nyilvánosságát és társadalmi megalapozottságát". A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta, hogy törvényben szabályozzák az Energetikai Érdekegyeztető Tanács véleményezési jogát, illetve gyakorlásának kereteit, ami a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik.
Az ombudsman szerint a társadalmi részérdekek megjelenítése a villamos áram és a gáz hatósági árának meghatározása során, valamint általánosan az érintett ágazatokra vonatkozó jogalkotási eljárásban is megköveteli a jogszabályban kifejezetten és konkrétan megnevezett, véleményezési jogkörrel rendelkező szervezet létezését. Ehhez jogszabály-módosítás szükséges - tartalmazza a közlemény. Mint írják, figyelemmel kell lenni arra az alkotmánybírósági határozatra is, amely egyebek között azt mondja ki, hogy a jogszabályban megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek minősülnek.
Szabó Máté szerint az állam hatalmának korlátja a civil társadalom, illetve annak az önkormányzatiság és önigazgatás elvei szerint működő civil szervezetei. A demokratikus jogállam fejlődésének szempontjából pedig lényeges, hogy a civil szervezetek valóban gyakorolhassák a jogszabályokban biztosított érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységüket.
"A megfelelő szabályozás hiánya a jogállam fogalmából levezetett jogbiztonság elvével összefüggő visszássághoz vezet" – tartalmazza a közlemény.
Az országgyűlési biztos ezért felkérte a gazdasági és közlekedési minisztert: fontolja meg annak törvényi szabályozását, hogy a hatósági árak jogszabályi eszközökkel történő megállapítása során miként érvényesíthető az Energetikai Érdekegyeztető Tanács véleményezési joga.
