Teknős ami összemegy
Különleges teknősök élnek Dél-Afrika észak-nyugati tájain, kevéssel délre a bushmanok földjétől. Páncéljuk csaknem sík, s mérete sem állandó - nemcsak növekedhet, hanem zsugorodhat is. Tudósok e jelenség magyarázatát keresik, s arra is választ várnak, hog
2008. február 18. hétfő 10:04 - Hírextra
Bolygónk legtovább élő állatai közé tartoznak a teknősök. Persze az apró ékszerteknősök nem olyan sokáig élnek, mint a galapagoszi óriások. A dél-afrikai félsivatag északnyugati részén, Namaqualandon honos lapos teknőcök (homopus signatus) a szárazföldiek között a legkisebbek, páncéljuk legfeljebb 11 centiméter hosszú, amellett feltűnően lapos. Margaretha Hofmeyr és Victor Loehr a dél-afrikai Western Cape egyetem zoológusai ezek életkörülményeit kutatták, főként azt, hogy miként képesek elviselni élőhelyük igen zord természeti viszonyait.
Megállapították, hogy e különleges hüllők eleve lassabban fejlődnek a normális viszonyok között élőknél. Meglepő, de lapos páncéljuk kissé hajlékony is, így a legszűkebb sziklahasadékokba is képesek befészkelődni az égető napsugarak elől. A nőstények gyorsabban nőnek, mint a hímek, de legalább tizenegy évesek, mire az első tojásaikat - pontosabban rendszerint csak egyet - lerakják. A tojásból kibúvó kis teknős eleve páncéllal születik,méghozzá mindjárt elég méretessel, hiszen páncéljának hossza is eléri a három centimétert, egyharmadát az öregekének.
Viszont ínséges időkben, amikor a minimális táplálékhoz sem jutnak, az ivarérett példányok növekedése megáll, sőt megfigyelték, hogy felemésztik páncélzatuk csontanyagának pár százalékát is. Így a kis állatok összemennek, az akkor világra jövő új nemzedékek egyedei pedig ilyenkor eleve kisebbként bújnak ki a tojásból, csökkent túlélési esélyekkel. A megjelölt, ám rejtőzködő állatok nyomon követése, majd a méretváltozásaik összehasonlítása a kutatóknak csak többéves, kitartó munkával sikerült s most arról az Oecologia (Ökológia) szakfolyóirat 153. kötetében adtak számot.
A méret-visszafejlődési jelenség az állatvilágban másutt is előfordul. A Galápagos-szigeteken élő tengeri-gyíkok is visszarövidülnek, lefogynak, ha nem jutnak elég táplálékhoz. Az utóbbi években az El Nino tengeráramlat irányváltozásai miatt kevesebb élelmet tartalmazó tengervíz érkezik az ottani, különleges élővilágnak otthont adó part köré. A kutatók ennek tulajdonítják, hogy a most felnőtt gyíkok hossza csak négyötöde a korábbi generációkénak.
Szűcs J.
Forrás: MTI
