Magyar Bálint a népszavazásról

A szabad demokrata képviselő a tandíj mellett érvelve természetesnek nevezte, hogy a képzés költségeihez járuljon hozzá az is, aki majd a felsőfokú végzettség előnyeit élvezi.

A volt oktatási miniszter visszautasította azt a felvetést, hogy a tandíj bevezetésének híre miatt jelentősen visszaesett volna az egyetemekre jelentkezők száma. A sajtótájékoztatón bemutatott diagramokkal azt szemléltette, hogy 2003-2007 között a 18-19 éves korosztályban gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma. Hozzátette: jelentős csökkenés a 22 évnél idősebbek között figyelhető meg.

Ezt azzal magyarázta, hogy volt egy "torlódás" a felsőoktatásban, mert mindenki, aki korábban szerzett érettségit és tovább akart tanulni - és erre alkalmas is volt -, az bekerült a képzésbe.
Magyar Bálint kitért a diákjövedelmekre is. Mint mondta, a juttatások mértékét jelentősen megemelték, a hallgatói normatíva például évi 70 ezer forintról körülbelül 120 ezer forintra nőtt, és néhány év alatt hasonló összegre emelkedett a kollégiumi támogatás összege is.

A hallgatói bevételek között említette a politikus, hogy egy jól tanuló szegény diák körülbelül havi 40-80 ezer forint közötti összeget vehet fel támogatásokból, a diákhitel nélkül. A diákhitel összegét a 2001-es évi 210 ezer forintról az államilag finanszírozott hallgatóknál 400 ezer, míg az önköltséges oktatásban résztvevőknél 500 ezer forintra emelték. Véleménye szerint így az emelés mértéke nagyjából megfelel a tandíj mértékének, tehát a tandíj utólagos képzési hozzájárulássá válik.

Hozzátette, hogy a Diákhitel Rt. szerint jó ütemben zajlanak a visszafizetések, a nem fizetők aránya kisebb, mint bármely más hitelkonstrukcióban.

Magyar Bálint kitért arra is, hogy a diákoknak, ha dolgoznak, lehetőségük van arra is, hogy egyéb bevételi forrásokhoz jussanak.

A politikus kiemelte, hogy a tandíj csupán a reform egyik eleme, mert az elmúlt több mint egy évtizedben az oktatás területén több reformlépés is történt. Példaként említette az egyetemi intézmények integrációját, a bolognai folyamathoz való csatlakozást, a térítések és juttatások jelentős növelését és a diákhitel bevezetését.

A felsőoktatási reform következő lépéseként említette azt a javaslatot, amely szerint az egyetemek és főiskolák az általuk kezelt állami vagyon tulajdonosaivá válhatnak a jövőben. Mint mondta, ebben az ügyben már egyeztetnek Hiller István oktatási miniszterrel, Arató Gergely államtitkárral, Molnár Károllyal, a rektori konferencia elnökével, Mang Bélával, a felsőoktatási és tudományos tanács elnökével, illetve Nagy Jánossal, a nemzeti vagyontanács elnökével. Mint elmondta, ennek nyomán kezd körvonalazódni egy közös megállapodás és együttműködés. Ez olyan garanciák mentén teszi lehetővé ennek a lépésnek a megtételét, amelyek biztosítják, hogy az így kapott vagyon hasznosuljon.

Magyar Bálint az SZDSZ elnökválasztása kapcsán újságírói kérdésre elmondta, hogy "csak támogatni tudják" az ügyben indult ügyészségi vizsgálatot. Felhívta rá a figyelmet, hogy a párt ügyvivő testülete már korábban elrendelt egy párton belüli vizsgálatot. Megjegyezte azt is, hogy az eset azért robbant ki, mert annyira szoros volt a választás végeredménye, hogy egy ilyen visszaélés kihatással lehetett rá. Hozzátette: nincs tudomása arról, hogy Fodor Gábor elnökválasztási kampányt indított volna az interneten. Mint mondta, a környezetvédelmi miniszter éppen szabadságát tölti, ezért sem lehet erről szó.