A térségben élők majdnem kétharmada fiatal, tíz ember közül hatan 25 éven aluliak, az ifjúkori hitbuzgóság ezért hatalmas horderejű változásokat indít. A vallás emberemlékezet óta nem volt ennyire fontos az identitás, az önazonosság megformálásában. "Az iszlám tölti be a bukott ideológiák, a pánarabizmus, a nacionalizmus és a szocializmus után maradt űrt" - olvasható a nemzetközi napilap cikkében.
Zagazig közepes méretű város Egyiptomban, nem messze Kairótól a Nílus deltavidékén. Ott él Asur, aki 22 éves és kommunikáció szakon végzett. Korábban farmerban járt, tévéproducer akart lenni és volt vőlegénye. Két év után a szülei felbontották a jegyességet, mert a fiú családjának nem volt elég pénze lakásra. Most a szüleinél lakik, egy egyházi klinikán dolgozik önkéntesként, hosszú fekete ruhát visel és csak a szeme látszik ki a fejét és az arcát borító kendő alól. Szigorúan betartja az iszlám előírásait és külsőre olyan, mint egy vallási fundamentalista, pedig csak elkeseredett. "Megértettem, hogy az emberek nem segítenek" - mondta Asur. "Csak Isten segíthet, és minden az ő akaratából történik."
Egyiptomban és az egész régióban a házasság vezet a felnőttkor, a függetlenség, a szexuális szabadság és a társadalmi elismertség felé. A rosszul működő iskolarendszer és a pangó gazdaság miatt azonban tömegek rekednek meg a gyermekkor és a felnőttkor határán. A fiatalok nem tudnak saját otthont teremteni, kútba esik a házasság terve, a szüleiknél kell maradniuk és nem találnak az elvárásaiknak megfelelő munkát.
Az egyetlen vigasz a vallás, amelyet példátlan buzgósággal követnek. "Nincs rendes munkám, nincs pénzem és nem tudok megházasodni. Mit csináljak?" - kérdi a 28 éves Ahmed Mohammed Szajjid. Ő turizmus szakon végzett és ugyanúgy járt, mint Asur. Amikor fel kellet bontani az eljegyzést, hónapokig nem mozdult ki otthonról, csak a Koránt olvasta és lefogyott 20 kilót. Otthon lakik, sofőr és havonta 18 ezer forintnak megfelelő összeget keres.
1986-ban 6031 egyiptomira jutott egy mecset. 2005-re 745:1-re módosult az arány és közben a duplájára nőtt az ország lakossága. A napi ötszöri imára zsúfolásig megtelnek a templomok fiatalokkal, sokan a szüleiket is viszik magukkal és az utcáról szinte eltűnt a világias ruházat.
"Az egész országot átjárja a szélsőségesen konzervatív szellemiség" - mondta Mohammed Szajed Szaíd, a kairói Politikai és Stratégiai Tanulmányok Központja helyettes igazgatója. A szakértő szerint a kormány úszik az árral, mert nem tudja gátolni. Egyre több a hittanóra az iskolában és a hitszónok az állami tévében, és még Mubarak elnök beszédeiben is szaporodnak a vallásos elemek.
Jordániában, Szíriában, Marokkóban vagy Algériában sincs másképp. A széles körben korruptnak és tehetetlennek tartott kormányok az iszlám értékek védelmezőiként próbálják láttatni magukat. Közben sokhelyütt fokozódik a politikai elnyomás, mert a vezetés félti a hatalmát a vallási alapon szerveződő politikai mozgalmaktól, amelyek a fiatalok körében terjedő vallásosság hatására mindinkább erőre kapnak.
Az International Herald Tribune szerint a közel-keleti térségben lassanként a vallási konzervativizmus lesz a norma - a kezdőpont, amelyről könnyebb a szélsőségek felé sodródni, mint korábban. "A nyomasztó kilátástalanság közepette az iszlamisták könnyebben átcsábíthatják a fiatalokat az ő oldalukra. Egyszerűen szélesebb bázisból meríthetnek, az extremizmus felé vezető ideológiai út pedig lerövidült" - olvasható a lap írásában.
