Essősy Zsombor az egyik pályázatíró cégre vetülő több mint kilencszázmillió forintos csalás gyanúja kapcsán a lapnak arról is beszélt, hogy az intézményrendszer milyen hatásfokkal szűri ki a csalókat.
Mint megjegyezte: az Új Magyarország fejlesztési terv kiírásai keretében egy- és tízmillió forint közötti összeghez szinte automatikusan juthatnak hozzá azok a vállalkozások, amelyek teljesítik a feltételeket. Nincs bírálóbizottság, így elvileg gyorsan elérhető a támogatás. Emiatt azonban itt nagyobb lehetőség kínálkozik visszaélésekre. A negyven-ötvenmillió forintnál nagyobb pályázatokon már jobban zár a rendszer. Ott az ellenőrzések is szigorúbbak, a támogatás odaítélése előtt például helyszíni szemlét tartanak - olvasható a cikkben.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy igaza lehet-e az ellenzéknek, amikor azt mondja: nemcsak a tisztességtelen vállalkozóktól, hanem a pártpolitikai alapú pénzosztástól is óvni kell az uniós forrásokat, elmondta: hogy a gazdaságfejlesztési kiírásokban "a politika elvileg nem rúghat labdába".
A gyakorlatra utalva azonban felidézte: megesett, hogy olyan önkormányzat nyert forrást kerékpárút támogatására, melynek pályázata egyébként alulmaradt a pontozásban, de arra is volt példa, hogy olyan budapesti önkormányzat nyert pénzt iskolafejlesztésre, amely szakmailag majdhogynem esélytelennek számított.
Essősy Zsombor elmondta: "úgy tűnik, hogy a regionális operatív programok kiírásai körül időnként a politika is szerepet kap".
Mint hozzátette: ez nem biztos, hogy baj, de akkor ki kellene mondani, hogy a regionális és egyes ágazati pénzek elosztásakor a politika mondja ki a végső szót, mert így legalább mindenki tisztában lenne a játékszabályokkal.
