A Kisgazda Polgári Egyesület irodahelyiségében tartott rendezvényen az ellenzéki képviselő közölte: az állam nem akar több pénzt adni az egészségügynek, sőt a konvergenciaprogram keretében 2006-2009 között 250 milliárd forintot von ki az ágazatból.
A Fidesz egészségügyi szakpolitikusa arra is kitért, hogy miután a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, most azzal fenyegetőzik, hogy ha a referendumon a többség a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése mellett dönt, akkor nem pótolják vissza a kieső forrásokat. A képviselő szerint a döntéshozók elfelejtik, hogy alkotmányos felelősségük az egészségügyi ellátórendszer működtetése.
Mikola István úgy véli, a "magánbiztosítós és magánpénztári rendszer" hat helyről tudja előteremteni a többletforrásokat, de ezek közül kettő a járulékemelés, illetve a vizit- és kórházi napidíj megnövelése a vonzó számukra. Mint mondta, a vizitdíj felemelésével a magánbiztosítók nemcsak bevételeiket növelik meg, de egyúttal az igénybevételt is visszaszorítják, így kiadásaikat is csökkentik.
A politikus leszögezte: március 9-én igennel kell szavazni a képszavazási kérdésekre, mert annak megrázó ereje lesz és a kormányzatnak meg kell változtatnia az egészségügyben folytatott "romboló stratégiáját".
A sajtótájékoztatón résztvevő Széles Gábor üzletember ehhez hozzátette: ha az a koncepció folytatódik tovább, hogy csökkentik az egészségügyben dolgozók fizetését és helyette "mutyizásképpen" felajánlják, hogy törvényileg garantáltan több pénzt is beszedhetnek, az ingoványos területre vezet.
Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kisgazda Polgári Szövetségpárt országos elnöke közölte: arra kéri a kisgazdákat, hogy elsősorban a kistelepüléseken, vegyenek részt a népszavazási mozgósításban.
Kökény Mihály, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta, nem felel meg a valóságnak, hogy emelkedik a vizitdíj, illetve az egészségbiztosítási járulékok.
Az MSZP-frakció nélkül az ezzel kapcsolatos törvényeket nem lehet megváltoztatni, és a szocialista frakciónak, valamint a kormánynak ilyen szándéka nincsen - fűzte hozzá.
Kökény Mihály emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság azért hagyta jóvá a kérdéseket, mert azok nem érintik a költségvetést. A tandíjat is számítva nincs 50 milliárd forintnyi költségvetési forrás arra, hogy ezeket a díjakat, eltörlésük esetén kompenzálják - jegyezte meg.
Az MSZP egészségügyi szakpolitikusa azt mondta, nagyon kíváncsi lesz arra, hogy ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz, a Fidesz hogyan magyarázza meg a bevételük negyedétől megfosztott háziorvosoknak és a fejlesztési lehetőségektől eleső egyetemeknek, hogy jót tettek velük.
A Fidesz már annyi mindent megmagyarázott, lehetséges, hogy azt is sikerül a tájékozatlanabb többségnek beadni, hogy a díjak eltörlése jótétemény.
Aki tovább lát az orránál, az tudja, hogy a járulék- és adófizetők sokasága fizeti az egészségügyet és a felsőoktatást is. Amennyiben a díjakat eltörlik, az hiányozni fog, ha pedig pótolni akarják, azt csak az adófizetők fizethetik meg.
Ha cinikusan akarnak valaszolni, akkor azt mondanam, hogy ugyan ugy, ahogy az mszp elmagyarazta az embereknek, hogy az emelesekkel jot tettek veluk!