A titkárságvezető elismerte: a rendszerváltás után "alig-alig van találkozás a baloldal és az egyházak között". Ennek okát abban látta, hogy az MSZP a kádári örökséget vitte sokáig magával, míg a jobboldali pártok a Horthy-korszak árnyékából nem tudtak kilépni. Csepregi András rámutatott, hogy a Horthy-korszakban az egyházak és az állam között az egymásra utaltság alapján szoros kapcsolat alakult ki.
Meglátása szerint az egyházi közösségekben jelenleg "igazodási kényszer van a belső nehézkedési erő alapján" a konzervatív pártok irányába, ami az 1990 után létrejött érdekkapcsolatokkal is magyarázható.
Csepregi András kijelentette: emiatt közösségi szinten nem beszélhetünk baloldal és egyházak kapcsolatáról, csak "egy-egy partizánakció erejéig". Véleménye szerint a jelenlegi állapot a patthelyzethez hasonlít a baloldal és az egyházak kapcsolatát tekintve. Az állam felé mozdulásra a legkomolyabb esélye a katolikus egyháznak van, állítását a katolikusok történelmi tradícióival, a vatikáni zsinat (1962-65) határozataival és az egyház nagy létszámú szervezetével támasztotta alá.
A titkárságvezető felhívta a figyelmet, hogy Angliában az ipari forradalom idején a metodista egyház egyik ága hasonló tevékenységet végzett, mint a szakszervezetek. A társadalmi szolidaritás alapján álló metodista egyház egyes tagjai később az angliai Munkáspártba tömegesen léptek be, amit még a konkrét családfákon is kimutathatunk - említette.
Másik példaként Tony Blair angol miniszterelnököt hozta fel, aki vallásos emberként lett munkáspárti kormányfő.
Csepregi András a németországi helyzetet elemezve rámutatott: a baloldal és a kereszténység kapcsolata ott a második világháború után vált szorosabbá, mégpedig azon az alapon, hogy 1945 előtt Hitler a baloldalt és az egyházakat egyaránt üldözte.
A teológusok között Karl Barth-ot emelte ki, aki a szociáldemokrata párt szimpatizánsa volt, ugyanakkor Johannes Rau szociáldemokrata németországi szövetségi elnök személyét is megemlítette, aki egész életében mélyen hívő életet élt.
Az OKM titkárságvezetője rávilágított: az 1789-es francia polgári forradalom hármas jelszava - Szabadság, egyenlőség, testvériség -, amely a demokrácia alapjait rakta le, egyúttal a krisztusi örökség elismerése. A szabadság alapelve mentén a liberalizmus, az egyenlőség alapján a szociáldemokrácia, míg a testvériséget szem előtt tartva a kereszténydemokrácia jött létre - mutatott rá.
A három jelszó egy-egy tradíciót teremtett, amely politikai tömörüléseket hozott létre, de meglátása szerint mindegyiknek a szegények felkarolása az egyik célja, ami a kereszténységnek is alappillére.
