Jobban jár a dolgozó, ha nem ugrál

Az igazságügyi tárca döntése ellen - amely az Országos Érdekegyeztető Tanács megkérdezése nélkül született - tiltakoznak a szakszervezetek. Rózsáné dr.Lupkovics Mariannt, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének jogászát kérdeztük a részletekről.

A munkaügyi perek eddig költségmentesek voltak a munkavállalók számára. Ha elvesztették a pert, akkor is csak az ellenfél által igényelt ügyvédi díjat voltak kötelesek megfizetni.
A helyzet mára lényegesen megváltozott, a munkaügyi pereskedésnek sokkal nagyobb a kockázata. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium újraszabályozta a költségmentesség előfeltételeire, engedélyezésére, visszavonására szóló szabályokat. Ez a módosítás megváltoztatta a peres eljárások ügyfélkímélő szabályait, mindenekelőtt a személyes és tárgyi költségmentesség igénybevételének feltételeit, melyeket Rózsáné dr. Lupkovics Mariann így sorolt:

- A személyes költségmentesség azt jelenti, hogy aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán nem tudja a per költségeit fedezni, azt kérelmére részleges vagy teljes költségmentesség illeti. Ha a jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs, akkor részére költségmentességet kell engedélyezni. Ugyanerre jogosult az a fél is, aki rendszeres szociális segélyt kap. Eddig a munkaügyi perekben a felek tárgyi költségmentességet kaptak, a módosítás után a tárgyi költségfeljegyzési kedvezmény szabályait kell alkalmazni.

- Ez a jogban járatlanok számára kissé bonyolultnak tűnik...

- A tárgyi költségmentesség a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül megillette a munkaviszonnyal, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos perek esetén. A tárgyi költségfeljegyzési jog pedig azt jelenti, hogy az állam a per során felmerülő költségeket megelőlegezi (például tanúk, szakértők díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége), s a feleket megilleti az illeték feljegyzési jog is, azaz mentesülnek az illeték előzetes megfizetése alól. Végül az fizeti majd az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Ha viszont a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, azt jelenti, hogy a feleknek a perveszteség-pernyertesség arányában kell fizetniük. A munkavállalónak az ellenfél ügyvédi költségein kívül meg kell fizetnie a feljegyzett illetéket és az állam által előlegezett költségeket is.

- Megértjük, hogy a pontosság nem tűr oldottabb fogalmazást. Tehát inkább számszerűsítsünk: mennyit fizet egy munkavállaló perveszteség esetén?

- Az illeték számításának alapja a pertárgy értéke, mely munkaügyi perekben - ha a perben maga a munkaviszony vitás - egyévi átlagkereset, ha a jogvita bérkülönbözettel kapcsolatos, akkor a bérkülönbözet egyévi összege. Mértéke peres eljárásban hat százalék, de legalább hétezer, legfeljebb kilencszázezer forint. Perveszteség esetén eddig is megfizettették az ügyvédi díjat, mely a pertárgy értékének öt százaléka, plusz húsz százalék áfa. Tehát például munkaviszony megszüntetésekor a minimálbérért (jelenleg 69 ezer forintért) dolgozó perveszteség esetén 49 ezer 680 forint illetéket, 50 ezer forint költséget (például szakértői díj) és ugyancsak 49 ezer 680 forint ügyvédi díjat fizet, összesen majdnem 150 ezer forintot - érzékeltette a legkisebb terheket az ügyvédnő.

Rózsáné hangsúlyozta, a szakszervezetek nem hagyják szó nélkül ezt a - munkavállalók számára rendkívüli és súlyosan hátrányos - szabályzatváltozást, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az igazságügyi kormányzat sürgősen visszavonja rendeletét. Addig is: a szakszervezetnek a szokottnál körültekintőbben kell eljárniuk, ha egy tagjukaot képviselnek, vagy munkavállaló kér tanácsot. Az új szabályok következtében várható, hogy csökken a munkaügyi perek száma, amely eddig is kevesebb volt, mint egyes európai országokban. Németországban például három évvel ezelőtt ezer német munkavállalóból húsz indított pert, ötször annyian, mint a magyarországi átlag.
Nehezíti a munkaügyi perek megnyerési esélyét munkavállalói oldalon az a tény is, hogy a munkáltatók annyira kézben tartják dolgozóikat, hogy képesek velük aláíratni akár hamis papírokat, titoktartási nyilatkozatokat is, a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló pedig gyakran nem vállalkozik arra, hogy társa érdekében tanúskodjon.

Hamary Dénes