A jövőben kilenc képviselővel működő testületbe tagokat delegált az oktatási mellett az emberi jogi és kisebbségi, valamint az ifjúsági és szociális bizottság is.
Sárközi Gábor, az oktatási tárca politikai főtanácsadója a minisztérium eddigi intézkedéseit ismertetve szólt arról, hogy a közoktatási és fejlesztési uniós források elnyeréséhez minden esetben esélyegyenlőségi tervet kell készíteni. Adott esetben ehhez ingyenes szakértői segítséget is biztosítanak.
Kitért a hátrányos helyzetűeket felkaroló Útravaló ösztöndíjprogramra, amelyben eddig 30 ezer tanuló vett részt, s amelyre csak az idei tanévben 27 ezren jelentkeztek.
Elmondta, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben nyolcmilliárd forint állt rendelkezésre esélyegyenlőségi intézkedésekre és speciális programok elterjesztésére, több ezer pedagógust képeztek tovább, s több száz iskola kapott mentorált segítséget. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hasonló célokra 35,5 milliárd forintot különítettek el.
Tájékoztatása szerint az Oktatási Integrációs Hálózattal eddig 784 iskola kötött szerződést.
Pánczél Károly (Fidesz) úgy vélte, hogy a települési esélyegyenlőségi programok jó pályán vannak, s foglalkoznak ezzel a kérdéssel az önkormányzatok is, aminek az az oka, hogy egyébként nem tudnának sikerrel pályázni fejlesztési forrásokra.
Hozzátette: ugyanezt az ösztönzést szeretné látni a kötelező óvodáztatásnál. Utalt arra, hogy 2010-től mindenkit kötelező lesz óvodába felvenni, aki jelentkezik, ugyanakkor kétséges, hogy lesz-e elegendő férőhely.
Pánczél Károly azt szorgalmazta, hogy a támogatást, a családi pótlék rendszerét kössék az óvodáztatáshoz, illetve az iskoláztatáshoz.
Kormos Dénes (MSZP), az albizottság elnöke kifejtette: a magyar közoktatás meghatározó feladata, hogy mit tud kezdeni azokkal a területi és szociális hátrányokkal, amelyek az iskolai esélyegyenlőség kapcsán felmerülnek.
A szocialista politikus összefoglalva az ülésen elhangzottakat fontosnak nevezte a Tanoda program kiterjesztését, s hogy a működéséhez átfogó értékelési és minősítési rendszer kapcsolódjon. Hozzátette: az alapképzések mellett a továbbképzéseknél is fokozott hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati, módszertani szempontokra.
Az albizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai között konszenzus alakult ki annak kapcsán, hogy a testület kihelyezett üléseket tartson olyan intézményekben, ahol esélyegyenlőségi, szegregációs problémák jelentkeznek, illetve olyan helyeken is, ahol az integráció már jól működik.