Több munkaügyi ellenőrzés lesz az idén

Fekete, fehér, igen, nem… Gyermekkorunk egyik kedvelt játékát idézik e szavak. Egyféle fekete-fehér játék folyik a gazdaságban is, csakhogy ez nem a naiv gyermeki szórakozás kategóriájába tartozik. Ennek tétje van, milliárdokra rugó tétje.

Lampert Mónika szociális és munkaügyi miniszter jelentette be a minap, hogy a 2007-es év hatékonynak mondható a munkaügyi ellenőrzések szempontjából, miután miniszterelnöki megbízás alapján külön e célra hivatott bizottság is "besegített" a szabálytalanságok feltárásába. A 32 ezer ellenőrzés során 72 ezer illegális foglalkoztatást sikerült "lefülelni". Általánosc tapasztalatként levonható, hogy a foglalkoztatottak 15 százaléka fekete munkát végez.

A gazdaság egy részének az ellenőrzések során történt "kifehérítése" a tárcánál végzett becslés szerint 73-93 milliárd forint közötti összeget hozott az államkasszába. Ám csaknem ugyanennyi pénz még menthető lenne, mert a fekete és szürke színek kedvelői még mindig túl sokan vannak a gazdasági élet szereplői között. Ahogy a miniszter fogalmazott, egyféle cinkos összekacsintás tapasztalható a munkaadók és munkavállalók között. A munkaadó részéről egyértelmű az igyekezet, hogy minimálbérre jelentsenek be részmunkaidős dolgozókat, akik a valóságban nem eszerint dolgoznak. Nem menti őket a gyakran hangoztatott panasz, hogy magasak a bérterhek. Ha például a szabályoknak, előírásoknak megfelelően foglalkoztatnak egy építőipari munkást, akkor legalább 20 százalékkal többe kerül az építmény, mondják. A többletköltséget a megrendelőre terhelik. Érvelésük szerint tehát, aki tisztességesen betartja a rendelkezéseket, az mindenképpen hátrányba kerül, rosszul jár.

Csakhogy ki törődik azzal, hogy a szabálytalanul, feketén foglalkoztatott munkaerő nem kap táppénzt, ha beteg, és nem nő a szolgálati ideje, ami majd a nyugellátás alapja lesz egykor? A "mindenki így jár jól" vélemény tehát alapvetően sántít, sőt: éppen az ellenkezője igaz! Semmiképpen nem jelent előnyt a feketemunka azok számára sem, akik munkanélküliek, és amíg kapják a munkanélküli segélyt, nem arra törekednek, hogy visszakerüljenek a legális munkaerő piacra, hanem inkább a feketegazdaságban vállalnak elfoglaltságot.

Ebben az évben még több és szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak az érintettek ezen a területen, legalább 60-80 ezer ellenőrzést terveznek, és ezektől azt remélik, hogy 60 milliárddal is növekedhet az állami bevétel.

Évek óta forgalomban van az alkalmi munkavállalók könyvecskéje. A mezőgazdaságban, építőiparban, közhasznú szervezeteknél rövid időre alkalmazott idénymunkásoknak jelent egyfajta biztonságot, és védelmet a könyv, amit a munkavállalónak kell kiváltani a munkaügyi központban. A munkaadónak azért hasznos, mert nem kell munkaszerződést kötni a munkavállalóval, kevesebb adót, közterhet kell fizetnie. A munkavállalónak viszont egy esetleges ellenőrzés során ezt kell felmutatni, hogy igazolja, legális munkát végez. Ahogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) munkaügyi főosztályán kérdésünkre elmondták, az évtizede létrehozott könyvecske fontos dokumentum lehetne, ha rendeltetésszerűen használnák.
Csakhogy a gyakorlat sokszor más. Kiskapukat, külön utakat keresnek a feketemunka eltitkolására, például olymódon, hogy a munkaadó elveszi a munkavállalótól, és magánál tartja a könyvecskét, holott a jogszabály határozottan elrendeli, hogy a munkavállalónál kell lennie, mert köteles azt bármikor felmutatni ellenőrök kérésére. Másként nem lehet garantálni az ellenőrzést, hiszen az illegálisan foglalkoztatott munkás régen kereket old, amíg az ellenőr a munkaadónál keresi a dokumentumot. Nem véletlenül fogalmaztak úgy nemrég egy szakmai konzultáció résztvevői (az OMFF meghívott elnöke, Papp István jelenlétében), hogy egyszerűsíteni kell az alkalmi munkavállalói könyvet és alkalmazásának előírásait, mert az érvényes szabályokat tömeges alkalmazás esetén szinte lehetetlen betartani.

Fekete, fehér, igen, nem. A játék folytatása: "mit vettél a pénzemen?" És a felnőttek világában, a kőkemény gazdasági körülmények között már nem csupán jelképes pénzről van szó. A fekete, szürke gazdaságban eltűnt forintok az állami bevételt csökkentik, és amíg ez így van, végső soron csak vesztesei vannak ennek az össznépi társasjátéknak.