Gabon, ez az Olaszországnál némileg kisebb, nyugat-afrikai ország az egyik legnagyobb kérgesteknős-populáció otthona a világon. A teknősök kritikusan veszélyeztetettek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint.

Gabonban, az Atlanti-óceán partjai különösen fontos szaporodó és fészkelő helyek a kérgesteknősök, illetve más veszélyeztetett tengeri teknősfajok számára is. A populáció már eleve hanyatlik az illegális orvvadászat, a halászati tevékenység és a kontrollálatlan turizmus miatt.

A kutatók most azt figyelték meg, hogy a több ezer elhagyott, vagy eltűnt farönk - melyek az ipari erdőirtásból származnak - további halálos rizikót jelent az állatok számára. A partra mosott farönkök leküzdhetetlen akadályt állítanak a kifejlett nőstények elé, hogy fészket rakjanak, és az apró teknősök elé is, hogy elérjék a tengert. A Pongara-parton - mely a leginkább érintett a sodródó rönkök miatt - a sikeres fészkelési kísérletek 14 százalékkal csökkentek.

James Spotila a teknősök védelmével foglalkozó szakértő szerint, ez nagyon komoly problémát jelent. "A tengeri teknősök halálozási aránya már most is magas. A fatörzsekkel tarkított partok további nyomás alá helyezik az állatokat, és tovább apasztják a populációt".

Több mint 500 ezer fát - főleg Okoumét (Aucouméa klaineana) - vágnak ki évente Gabon kiterjedt őserdeiből. Mivel igen kevés úttest van és azok minősége sem jó, a fatörzseket lazán összekötve, az Ogooué-folyón úsztatják le az Atlanti-partokhoz. Ám ezen szállítás pazarló üzlet. Az utazás során számos fatörzs válik el a kötegektől, és tűnik el. A folyón és a partok mentén sodródó fatörzsek olyan közlekedési veszéllyé váltak, hogy a gaboniak sötétedés után már nem is merészkednek ki a vízre.

A William Laurance kutató vezette csapat egy kis repülőgéppel készített felmérést a Gabonban 2002-2003, illetve 2003-2004 szaporodó időszakban eltűnt fákról. Mintegy 11 ezer sodródó fát számoltak össze, mely becsléseik szerint mintegy 11 millió dollárt ér. A Pongara-parton a terület több mint 30 százaléka hozzáférhetetlen volt az elsodródott fatörzsek miatt. A fák többféle módon is befolyásolják a teknősöket. Egyes nőstények otthagyták fészkelő helyeiket, mások a vízhez közelebb rakják le tojásaikat, ahol azokat könnyebben elpusztíthatja a dagály. Sőt mi több, a teknősök beékelődnek a fatörzsek közé, vagy összezavarodnak, így a szárazföld belseje felé kúsznak, ahelyett, hogy a tengerbe térnének vissza a tojások lerakása után.

A probléma talán nem csak Gabonra és a fűrészárura korlátozódik. Az úsztatott fa, a törmelék és a műanyag szemét is számtalan helyen befolyásolhatja a teknőspopulációkat, Costa Ricától Pápua-Új-Guineáig - mondja Laurence. A gaboni hatóságok tudatában vannak a problémának, de nem látnak arra egyszerű megoldást. A legtöbb part nem közelíthető meg utak révén, és a nehéz gépek odaszállítása is nehézkes. A partok megtisztítása buldózerekkel még több kárt is okozhatna, főleg a fészkelő időszakban - mondja Laurence.

A kutató szerint egy eltávolító programot kellene felállítani környezetvédelmi szakemberek segítségével. A francia Határok Nélkül szervezet például - mely részt is vett a felmérésben - már hellyel-közzel figyeli is a gaboni partokat.