A FAO szakembereinek becslése szerint 1400 olyan rovar és hernyófaj él, amelyet ma is rendszeresen fogyasztanak Afrika, Latin-Amerika és Ázsia 90 országában. A konferencián a kutatók részletesen beszámoltak arról, hogyan fogyasztják a tücsköt és a selyemhernyót Thaiföldön, a lárvát és a szöcskét Afrikában, a hangyát Dél-Amerikában.

"Szent meggyőződésem, hogy a rovarfogyasztás segíthet az éhezőkön" - jelentette ki V. B. Meyer-Rochow német biológus, aki maga is rendszeresen eszik ilyesmit. Ő is a háromtucatnyi tudós között van, akik 15 ország képviseletében összegyűltek Thaiföldön, hogy reklámozzák az alternatív élelemforrást.

A kutatók Chiang Mai városban gyűltek össze, ahol több tucatnyi étterem kínál rovarokat és bogarakat. Volt olyan japán tudós, aki nem is korlátozná a Földre a rovarfogyasztást: azt javasolta, hogy a majdani bolygóközi űrhajókat "bogárfarmokkal" is lássák el, így az asztronauták folyamatosan friss táplálékhoz juthatnának. Ez szerinte sokkal praktikusabb megoldás, mint disznót vagy marhát tartani az űrben.

Patrick Durst, a FAO egyik vezető erdőgazdasági szakértője emlékeztetett arra, hogy minden kultúrában másképpen viszonyulnak a rovarevéshez, de az mindenképpen hatékony módszert kínál az éhezés megszüntetésére.

A kutatók szerint a problémát az jelenti, hogy a nyugati kultúrák - vagyis éppen azok az országok, amelyek a segélyeket adják az éhezőknek - elfogultak a rovarevéssel kapcsolatban. Pedig ha finanszíroznák a helyi "rovarfarmok" kialakítását és működtetését, akkor az onnan kikerülő "termék" nagyszerűen kiegészíthetné a külföldi élelmiszersegélyeket.

Durst elismeri, hogy sokan aggódnak amiatt, mennyire biztonságos a rovarfogyasztás, és főleg az, mi történik, ha az étkezési céllal "tenyésztett" rovarok vészesen elszaporodnak.

Vannak azonban olyan szakértők is, akiket a kollégáik sem tudnak meggyőzni. Tina van den Brielnek, az ENSZ Világélelmezési Programja vezető táplálkozási szakértőjének például, vannak fenntartásai azzal kapcsolatban, hogy a rovarfogyasztás megoldást jelenthetne-e a nagy lélekszámú, éhező népességnek.

Emlékeztetett arra, hogy a bogarak és rovarok rövid életűek és szezonálisak. "Lehet, hogy jó élelmiszer-kiegészítők lennének, de nem nyújthatnak megoldást számunkra, hiszen mi nagy távolságokra szállítunk élelmet, amelyet adott esetben hónapokig kell raktározni" - figyelmeztetett.

Szerinte sokkal jobb megoldás lenne, ha a rovarokkal az állatokat táplálnák, vagy pedig porítanák azokat, így kenyeret vagy süteményt lehetne sütni belőlük.

A német Meyer-Rochow viszont úgy véli, a rovardiétával két legyet lehetne ütni egy csapásra, hiszen így meg lehetne szabadulni a növényi kártevőktől - például a sáskáktól és a tücsköktől - is.