"Személyesen is nagy örömömre szolgál, hogy Szombathely végre egyetemi várossá lett" - mondta köszöntőjében Kiss Péter, aki közismerten erős vasi kötődésekkel rendelkezik, így beszédében személyes emlékeit is megosztotta hallgatóságával.
Szavai szerint Szombathely számára a "nagyvárossal" a hajdani főiskola pedig a "tudással" volt egyenértékű, ezért nem tud elfogulatlanul és elfogódottság nélkül szólni egy ilyen ünnepi alkalommal.
"Annak, hogy Szombathely a régió egyik központjává vált, abban a volt főiskola tanárainak, oktatóinak és hallgatóinak is nagy szerepe volt, közülük sokan még most is ott vannak Vas megye és Zala megye iskoláiban, művelődési házaiban, szervezik és művelik a közösséget" - emlékeztetett arra, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem részévé vált Berzsenyi Dániel Főiskola a hazai tanárképzésnek és a közművelődési szakemberek képzésének egyik jelentős bázisa volt.
Manherz Károly, az Oktatási Minisztérium államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: a Nyugat-magyarországi Egyetem megalapításával Magyarország ötödik legnagyobb egyeteme jött létre, amelynek megvan minden lehetősége arra, hogy valóban bekapcsolódjék nemcsak a hallgatók magas szintű képzésébe, de a tudományos életbe is.
Gadányi Károly, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnök-rektorhelyettese beszédében felidézte a volt szombathelyi tanító-, majd tanárképzés történetét, felsorolta azoknak az oktatóknak, és volt főiskolai dolgozóknak a nevét, akiknek munkája hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény egyetemi központtá válhatott.
Gadányi Károly szólt arról is: nem váltak hűtlenné volt névadójukhoz Berzsenyi Dánielhez, Savaria Egyetemi Központként is meg kívánják tartani Berzsenyi szellemiségét.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem 2008. január elsejétől öt egyetemi központtal, Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár, Szombathely és Székesfehérvár székhellyel működik. Hallgatóinak létszáma eléri a 20 ezret. Az új egyetem tíz karral és közel száz tudományosan minősített egyetemi oktatóval kezdte meg munkáját az év elején. Szombathelyen továbbra is a tanárképzés maradt a fő profil, de a természettudományi kar és a művészeti kar tevékenysége is egyre nagyobb hangsúlyt kap a képzésben.
